A megcsonkított szentek

Az adventi időszak beköszöntével sokaknak van szükségük arra, hogy az év végi rohanás közben néha elcsendesedjenek, és az ünnep szellemének üzenetét magukba szívva nyugtassák meg háborgó lelküket és gondolataikat. Ha te is közéjük tartozol, emellett a különleges hazai helyeket is kedveled, a következő hármat bátran ajánljuk.

Íme, három aprócska, de nagyszerű épület, melyben nemcsak hit lakik, de ékes bizonyítéka annak is, hogy utóbbi bármilyen körülményeken képes átküzdeni magát, hogy időtlen nyomokat hagyhasson a világban.

A megcsonkított szentek temploma: Ják

Hazánk egyik világhírű és egyben hungarikumnak számító épületét jelenti a jáki templom, mely sajátos módon akkor lett országszerte igazán ismert, amikor a Városliget Vajdahunyad várában felépült a belseje és a bejárat kicsinyített mása. A késő román stílusú, latin kereszt alaprajzú, kéttornyos, félköríves apszisú épület hazánk egyik legbecsesebb emléke. Első tulajdonosai a bencések voltak, a Ják nembeli Márton István alapította 1220 körül. Felszentelésének időpontja 1256.

Az épület belsejét hatalmas pillérkötegek osztják három részre, a fő- és mellékhajókra. A falakon még kivehetők az eredeti, 700 éves freskótöredékek is. A templom mellett áll az 1260 körül épült, négykaréjos alaprajzú Szent Jakab-kápolna is, mely egykor plébániatemplom és úgynevezett csontház volt.

A Lébényben és Pannonhalmán is jellemző, a kőművesmesterek által az épület homlokzatán hagyott jelek és szimbólumok Jákon is visszaköszönnek. A homlokzaton fellelhető a liliom - melyet minden bizonnyal a francia kőszobrászok hagytak névjegyül -, továbbá a különböző szörny- és démonfejek is.

Érdekesség, hogy az egyébként páratlan szépségű - rézsűs bélletes - kapuzat fölött Jézus és a 12 apostol szobrainak némelyike megcsonkított arccal tekint le a nézelődőre. Ez valószínűleg a törökök rongálásának következménye: az iszlám ugyanis tiltja az emberi arc ábrázolását. Ennek estek áldozatául az országban többek között a pécsi székesegyház Árpád-kori domborművei is.

A lebombázott templom: Aba

A Fejér megyei nagyközség 20 kilométerre található Székesfehérvártól. Egyik leghíresebb látnivalója római katolikus temploma, melyet a Szentháromság előtt tisztelegve emeltek 1756-ban - e hármasságot tükrözik építészeti megoldásai, háromszög alaprajza, a hasonló elrendezésű ablakok, illetve faliképek is. A templomot, melyet előbb a ferencesek, majd a jezsuiták gondoztak, valószínűleg egy linzi építész tervezte.

A településnek azonban nem ez az egyetlen érdekes épülete, sőt, története miatt a tőle nem messze található református templom még különlegesebb. Az épület ugyanis mára a hit és a remény szimbólumává vált, kétszer is újjászületett poraiból, másodszor a második világháború bombázásai után kellett újjáépíteni. Ebben a költőként is ismert Fejes Ádám lelkipásztor is nagy szerepet játszott.

Plusz egy izgalmas hely

Ha nem akarsz kimozdulni a fővárosból, akkor is találhatsz különleges templomot. Látogasd meg a budai Mátyás-templomot, majd járd be a környékét is, mely hóban különleges hangulatot áraszt. Videónkból megtudod, mit tudsz megnézni egy óra alatt.

A titokzatos töredékek temploma: Velemér

A szlovén határ mellett, az erdő oltalmában, a dombokon húzódó kistelepülés az Őrség legdélebbi helysége. A környék minden kétséget kizáróan legértékesebb műemléke e falucska kicsiny templomában rejlik, méghozzá annak falain. A 13. században épült templom a késő román, kora gótika jegyében fogant. A hajdani erődtemplom körül még ma is látható az egykor védelmet nyújtó vizesárok medre. A templom igazi kincsei a falat borító freskók, illetve azok töredékei. Az 1300-as években készült művek mára csak részleteiben maradtak fenn, de így is csodálatra méltók. A képeket Johannes Aquila - vagy, ahogy magyarul emlegetik, Aquila János - német, más források szerint osztrák mester készítette.

A nyugati falon a háromkirályok látogatása, a szentély előtt Jézus megfeszítése és a végítélet látható, míg a szentély festményének témája: Mihály arkangyal jövendölése Máriának a Megváltó érkezéséről. A szentély ablaka körül kilenc rózsa látszik, a kilenc hónap múlva születendő gyermekre utalva. Ezenkívül felismerhető még Szent László, a csodaszarvas legendája, és csonkán látható Szent István képe is.

A kápolnát úgy tájolták, illetve a freskókat úgy festette meg a művész, hogy vízkeresztkor a felkelő nap a szentély felőli ablakon besütve megvilágítja a szentéllyel szemközti falon látható három kört - az Atya, a Fiú és a Szentlélek egy és oszthatatlan szimbólumát. A nap ezt követően a keleti fal oldalablakain keresztül ráveti fényét a születendő Jézus képmására, majd továbbhaladva - egy másik ablakon besütve - a végítéletkép mennyországára irányítja a figyelmet.

Egyvalamit azonban soha nem ér fény: a poklot. A délutáni nap útjába ugyanis már nem nyitottak ablakot. A kápolna nyugati falán látható az a jelenet, amint Szent Miklós pénzt ad egy szegény embernek, hogy az a lányait ki tudja házasítani. A szegény ember nem más, mint maga a festő, Johannes Aquila. Ez a legkorábbi ismert európai önarcképek egyike.

Cikkünk a Reader’s Digest Kiadó Csodaszép Magyarország című könyve alapján készült. Képek: www.orszagalbum.hu, csicsu bubu, thief, orszagjaro.honlapepito.hu.

• különleges épület
• magyar csodák
• templom
• szent hely
• Utazás