A katasztrófaturizmus menti meg Devecsert és Kolontárt? Íme, a tervek

Alig több mint egy éve zajlott le Magyarország történetének egyik eddigi legsúlyosabb ipari katasztrófája. 2010. október 4-én 1,8 millió köbméternyi mérgező vörösiszap zúdult a MAL Zrt.ajkai iszaptározójának gátjából Kolontárra, Devecserre és Somlóvásárhelyre. A tragédia tíz ember életét követelte, 120-an kerültek kórházba, és több mint háromszáz család vált egyik percről a másikra földönfutóvá.

A kormány azóta új lakóházakat építtetett a károsultak számára, melyekbe mára szinte mindenki beköltözött. Az érintett települések nagy része teljesen lakatlanná vált, egy nemrég napvilágot látott tanulmány szerint azonban éppen a katasztrófát kihasználva lehetne Kolontár és Devecser idegenforgalmát növelni.

Helyszínek a közös nemzeti emlékezetért

A Budapesti Gazdasági Főiskola Turizmus tanszékének vezetése, valamint a hallgatók egy része a katasztrófa bekövetkezte után nem sokkal elhatározta, hogy csatlakozik a Kolontárt és Devecsert támogató intézményekhez, és elkészítenek egy turisztikai szempontból vonzó adottságokat meghatározó tanulmányt.

A vörösiszap által leginkább sújtott településeken olyan helyszíneket kívánnak létesíteni, melyek szerintük nem a katasztrófaturizmus sötét oldalát népszerűsítik, hanem sokkal inkább a szolidaritás és a közös nemzeti emlékezet jelképei lehetnének.

A 2011. októberében nyilvánosságra hozott tanulmányban egy olyan világtalálkozó megrendezése is szerepel, amelyen ipari katasztrófák sújtotta települések képviselői találkoznának. Eszerint Kolontárra és Devecserre minden évben ellátogatnának Csernobil, Bhopál és Fukusima delegáltjai, hogy felhívják a média és a világ lakosságának figyelmét a felelősségteljes ipari termelés fontosságára.

Múzeumot és tanösvényt hoznának létre

Tervezik továbbá egy múzeum megalapítását, ahol a történelem legnagyobb és legsúlyosabb ipari katasztrófáit mutatnák be a közönségnek fényképeken, tudósításokon keresztül, az emberi oldalt is figyelembe véve. A kiállítás a segélyszervezetek munkájával, az önkéntesek áldozatkész magatartásával, a tragédiát közvetlenül elszenvedők reakciójával is foglalkozna.

A belföldi turizmus népszerűsítésének érdekében a BGF dékánjainak és hallgatóinak körében egy tematikus útvonal kialakításának gondolata is felmerült, melyen keresztül a katasztrófa előtti és utáni állapotokat mutatnák be. A kezdeményezők továbbá javasolják, hogy a katasztrófaelhárítók, a segélyszervezetek és a tájrehabilitációval foglalkozó szakemberek és építészek tartsanak nemzetközi konferenciát Kolontáron és Devecseren, ahol rendszeresen felhívnák a hazai lakosság figyelmét a környezetvédelem fontosságára.

Devecser polgármestere támogatta a javaslatot

Toldi Tamás, Devecser polgármestere pozitívan fogadta a tanulmányt, és, bár a rehabilitáció még korántsem ért a végére, fontosnak tartja, hogy megadják az emlékezés, a szembenézés és a tanulás lehetőségét.

Jusztin Márta, a kutatócsoport vezetője továbbá úgy véli, a turizmus és a hasonló tervek képesek lesznek arra, hogy erősítsék a helyiek kötődését településükhöz és egymáshoz.

Forrás: a Budapesti Gazdasági Főiskola kutatócsoportjának sajtóközleménye. Képek: hu.wikipedia.org, Ajkai vörösiszap-katasztrófa szócikk; mti.hu, Szigetváry Zsolt, Marjai János.

Te szívesen elmennél a tervezett helyszínekre?

• katasztrófa
• utazási hírek
• devecser
• kolontár
• Utazás