Mára szinte kihalt az egykor fontos hivatás: Bajkó Ferenc harangozó csodás világba kalauzol el

Amikor felzúg a Pestszentlőrinci Evangélikus Gyülekezet Kék templomában a harang, azt Bajkó Ferenc szólaltatja meg. Hagyományos módon, kézi erővel, kötéllel húzza meg a harangot. Ferenc gyerekkorától a harangok szerelmese: több mint húsz éve kutatja a harangok történetét, gyűjti az adatokat, rögzíti hangjukat. Kutatásait és eredményeit a Magyar Harangok weboldalon összegzi, és teszi közzé, év végén pedig megjelenik első könyve Budapest harangjairól. 

- Több mint húsz éve foglalkozik harangtörténeti kutatással, ezek szerint már egészen fiatal korától érdeklik a harangok.

- Szabadidőmben foglalkozom harangtörténeti kutatással. Harangozó 2013 óta vagyok. Gyerekkoromban kedveltem meg a harangok hangját. A nagyszüleim Kispesten laktak. Egy alkalommal elkísértem a nagymamámat a postára, és amikor ott sorban álltunk, megszólalt a déli harangszó. Akkor beleszerettem a harangok hangjába.

Később elkezdtem kutatni a harangok történetét, és elkezdtem gyűjteni a magyarországi harangok adatait. Engedélyt kértem, amikor megkaptam, felmásztam a harangtoronyba, lemértem a harang alsó átmérőjét, feljegyeztem a harangok feliratait.

A harangokon nyomon követhető a magyar történelem, annak az adott korszaknak a jellemzői, amelyben a harang született. Harkán például van egy harang, amin Ferenc József arcképe látható, a nagykőrösi református templom tornyában levő harangba II. József, a kalapos király neve van beleöntve. De a trianoni fájdalom is ott van a harangokon, a budafoki református templom harangján a Nagy-Magyarország térképét láthatjuk. Ezek azok a rejtett, felfedezésre váró dolgok, amik leginkább megfognak, és ami miatt ez ennyire érdekel.

Nagy szerencsémre tizenhat éves koromban megismerkedtem dr. Patay Pál muzeológussal, Pali bácsival. Ő régész volt, tudományos körökben ismert és elismert történeti kutató, szintén a harangok szerelmese. Őt tartom a mesteremnek. Megfogott az a hatalmas tárgyi tudás és az a szerénység, ami őt jellemezte. Sokat tanultam tőle. Bár magamat méltatlannak tartom hozzá, tevékenységemmel az ő munkásságát szeretném folytatni.

- Honnan ered a harangok használata, és hogyan terjedt el?

- A harang több ezer éve létezik. Régészeti feltárások során is találtak harangokat, Kínában, Japánban is használják a mai napig. A kereszténység körében a harangok a hittérítő papok munkásságának köszönhetően terjedtek el. A kolostorokban, szerzetesi közösségekben csengőszóval hívták össze a tagokat, és ez a szokás később elterjedt a világi lakosság körében, a kisebb-nagyobb településeken is.  

- És az embereknek nem volt órája, az drága és ritka portékának számított.

- Így van. A harangnak a mai napig van egy funkciója, aminek nincs vallási jelentősége, ez az óraütés. A nagyobb templomokban még most is ütnek negyedenként, azaz negyedkor egyet, félkor kettőt, háromnegyedkor hármat, egészkor pedig annyit, ahány óra van. Ilyenkor azonban a harangot kívülről, egy kalapács segítségével ütik meg.

- A harangöntőszakma létezik még?  

- A mai Magyarország területén egy harangöntő van Őrbottyánban. Most már a fia, Gombos Ferenc veszi át a műhelyt. A történelmi Magyarország területén van több magyar harangöntő, az egyik Lázár Imre, a másik Slíz Róbert. Ő egy nagyon fiatal, új harangöntő, Várhosszúréten dolgozik. Egészen kis harangokkal kezdett, mára azonban Angliában van egy 150 kilós harangja.

- És a harangozó?

- A harangozó régen tiszteletre méltó hivatalnak számított, sok parókia mellett volt harangozói - ma úgy mondanánk, szolgálati - lakás. Erre szükség is volt, hiszen a harangozónak bármikor készen kellett állni arra, hogy megszólaltassa a harangot. Ezenkívül egyéb teendői is voltak, ő látta el a templom körüli, úgynevezett gondnoki feladatokat.

Mára ez egy kihalt szakma. Jelentőségét vesztette, hiszen ma már elektromágnessel vagy motorikusan szólalnak meg a harangok.

- Minden harang bronzból van?

- A tradicionális harang anyaga a bronz, azonban használnak még két anyagot is harangöntésre. Az egyik az acél. Németországból indult az acélharanggyártás a 19. század közepén, de Magyarországon, Diósgyőrön is volt acélharang-öntöde.

A másik az alumínium. Ez egy magyar szabadalom. Ennek az az érdekessége, hogy az alumínium, ha kiöntik, nem ad hangot. Ha meghatározott módon réseket vágnak bele, akkor viszont megszólal. A magyar alumíniumharangok megtekinthetők Hajdúszoboszlón.

- Meddig csengő, és mikortól harang? És annak van jelentősége, mekkora egy harang? Úgy értem, ez attól függött, mennyire volt módos a település, és mekkora templomot tudtak építeni?

- Ez meglehetősen szubjektív dolog, azt gondolom, öt-hat, illetve tíz kiló fölött azért már bátran nevezhetjük harangnak a harangot. Van egy-két templomtorony, ahol ilyen pici harang van, de viszonylag ritka. A legkisebb használatban levő harangok 30-40 kilósak.

A harang mérete nem jellemzi sem a templom egyházban betöltött szerepét, sem a település gazdagságát. Sokszor a kisebb településeken vagy egy kisebb templomban, annak méretéhez képest igen hatalmas harangot találunk.

Azért sem lehet a templom mérete alapján jellemezni harangokat, mert a világégések, főleg az első világháború idején a legtöbb helyről elvitték és felhasználták őket mint hadiipari nyersanyag.

A templomokon kívül használtak harangot máshol is?

- Viszonylag ritkán, de előfordult a harangok polgári használata. Városházák tornyaiban, tűztornyokban vannak harangok. A Budapesti Városházának, ami régen Invalidus-ház volt, és volt benne kápolna is, van harangja. Egy ötszáz kilós harangról van szó. Régóta használaton kívül van. De Sopronban, a Tűztoronyban is vannak harangok: óraütő harang és lélekharang is. Régebben, mikor a városban meghalt egy polgár, az ő emlékére meghúzták ezt a soproni lélekharangot.

- Használatukat tekintve léteznek különleges harangok?

- A katolikus püspöki templomokban a legnagyobb harang általában csak a püspök vagy az érsek szentmiséjére, illetve jeles alkalmakkor szólal meg. A legnagyobb tömegű harang Magyarországon a Szent István-bazilikában van, 9250 kilogramm. Ez az egyházi ünnepek alkalmával szólal meg a többi haranggal együtt. A katolikusoknál van még egy érdekes szokás: amikor a szentmise közben megjelenítik az utolsó vacsorát, és a pap felemeli a bort és a kenyeret, akkor is harangoznak. Érseki és püspöki mise esetén ekkor is megszólal ez a legnagyobb harang. A többi székesegyházban is hasonló funkciója van. Ezek a harangok ebben az értelemben különleges harangnak számítanak.

- A déli harangszó történetét mindenki ismeri, és azt is sokan tudják, hogy a szentmise, istentisztelet kezdetén is szól a harang. Mikor harangoznak még?

- Meg kell különböztetnünk a katolikus egyház és a protestáns egyház szokásait.

A katolikusoknál a reggeli, déli és esti harangszó az Úrangyala imádságra szólít. Ma már a nagyobb városokban a reggeli harangozást elhagyják, hogy a környékbelieket ne zavarja meg álmukban.

A katolikusoknál péntek délután három órakor is harangoznak, ez Krisztus kereszthalálára emlékezteti a híveket. És igen, szokás, hogy a szentmise előtt is megszólal a harang. Ezt beharangozásnak hívjuk. Hívogatásnak pedig azt, amikor közvetlenül a szentmise előtt szólal meg a harang.

A protestáns egyházban szabadabb a haranghasználat. Vannak általános szabályok, de nem annyira egységes, mint a katolikus egyháznál.

Azokon a településeken például, ahol nincs katolikus templom, a református és az evangélikus templomokban is harangoznak reggel, délben és este. Ez a harangszó ugyanis az élet ritmusát hivatott kifejezni: a reggeli ébredést, a nap felének elteltét, és hogy illik nyugovóra térni.

Az evangélikusoknál a harang jelzi az istentisztelet kezdetét, és istentisztelet közben, a Miatyánk imádkozása közben is szól a harang. Ennek a jelentősége az, hogy akik távol maradtak, betegség vagy egyéb ok miatt nem tudtak eljönni a templomba, azok is be tudjanak kapcsolódni a távolból az imába.

Fontos még a halálesetek és a temetések kiharangozása. Ennek faluhelyen még mindig nagy jelentése van. Ha rendkívüli időpontban szólal meg a harang, az emberek tudják, hogy valaki meghalt, vagy valakit éppen temetnek. Van olyan település, ahol a harangok megszólalásának sorrendjéből az ott élők nemcsak azt tudják megállapítani, férfi vagy nő halt-e meg, de még azt is, konfirmált-e, vagy sem.

Lélekharang csak a katolikus templomban van, általában a legkisebb harangot nevezzük így. Két funkciója van: ha a településen haláleset történik, az elhunyt halálát hirdeti. Ezt a harangot szólaltatják meg az esti harangszó után, ekkor a halottakért való imádságra szólít fel.

Az ötvenes-hatvanas évekig nagy jelentősége volt annak, amikor félreverték a harangot. Harangozáskor a harang mindkét oldalát üti a nyelv. Ennek két módja van, az egyik, amikor a harang és a nyelve is leng - ez tulajdonképpen két ellentétesen mozgó inga. Van, amikor a harang billeg csak, a nyelv mozdulatlan, ezt valamikor a nyelv lekötésével érik el.

A harang félreverése azonban azt jelenti, hogy a harang nyelve gyors egymásutánban csak a harang egyik oldalát üti. Ennek a ritmusából tudták a helyiek, hogy baj van: tűz ütött ki, vagy árvíz jön. Mindig veszélyhelyzet kihirdetésére használták.

- Minden harangnak van neve?

- Minden katolikus harang valamelyik szent tiszteletére van szentelve, és a szent nevét viselik (például Mária-harang, István-harang). A protestáns harangokat Szentháromság Isten tiszteletére szentelik, így a legtöbb esetben azok nevet nem kapnak, de vannak kivételek, amikor a harangot neves eseményről, eszméről (például Hősök harangja, Béke harang) vagy az adományozóról (például Rákóczi-harang) nevezik el.

- Van kedvenc harangja?

- Van, több is. Az abszolút kedvencem a ceglédi református templom nagyharangja. Gyönyörű, mély hangzása van.

Aztán a Szent István-bazilika Mária-harangja. Ennek a története is nagyon érdekes. Az a legenda övezte a lakosság körében, hogy a készítésekor ezüstöt öntöttek az anyagába, attól van ilyen szép hangja. Amikor az I. világháború idején el akarták vinni hadi nyersanyagnak, a pestiek aláírást gyűjtöttek, hogy ne vigyék el, mert annyira szeretik a különleges hangzása miatt. Kiérkezett egy bizottság, és a harang maradt.

Végül, de egyáltalán nem utolsósorban a mi kis harangunkat említeném. Ez egy kisebb, 50 kilós harang, 1791-ben készült. Egy ma már nem létező, Tolna megyei település, Üveghuta templomában volt. A német ajkú lakosságot 1946-ban kitelepítették innen. A harang Bátaapátiba került, az oltár előtt őrizték. 2013-ban került ide, hozzánk. Pécsen készítették, egy Fischer nevű harangöntő munkája. Ennek a harangnak ápolja gyülekezetünk az emlékét, nagyon örülünk, hogy nálunk van. Azért is kedves a számomra, mert én vagyok a gazdája, én vagyok a pestszentlőrinci evangélikus templom - amit hajdan Kék templomnak is hívtak - harangozója.

Fotók: Bajkó Ferenc, Hódos Hajnalka

Hazánk kegyhelyekben is bővelkedik, ismerj meg közülük két varázslatos helyet!

• interjú
• történelem
• történelmi érdekesség
• harang
• harangszó
• harangozó
• Utazás