5 sosem hallott titok a kínai agyaghadseregről

Kínában, az ókori Xian városa mellett, a Lishan-hegységben az 1970-es években felfedezett világhírű agyaghadsereg, melyre véletlenül bukkantak rá helyi földművesek kútásás közben, a világ egyik legjelentősebb és legrejtélyesebb régészeti lelete, mely a kínai civilizáció egy meghatározó időszakáról nyújt felbecsülhetetlen értékű információkat.

Az agyaghadsereget a világ nyolcadik csodájának tartják, és a Világörökségnek is fontos részét képezi. A leleteket a lelőhely köré épített múzeumban vagy az agyaghadsereg egyes szobrainak valósághű másolatait bemutató vándorló kiállítások keretén belül bárki megcsodálhatja. Hogy kedvet érezz a felfedezéshez vagy épp az utazáshoz, érdemes megismerned a sereget övező legkülönösebb titkokat és tényeket.

Befalazott rabszolgák és higanyfolyók

Az életnagyságú agyagkatonák ezreit rejtő síremléket a 13 évesen trónra került, erőskezű Qin Shi Huangdi, Kína első császára építtette, aki országának egyesítése után jelentős építkezéseket szervezett, és nem sokkal trónra kerülése után, még életében parancsot adott saját, gigantikus síremlékének megépítésére, amin történetírók fennmaradt krónikái szerint több mint 700 ezer rabszolga dolgozott az i.e. harmadik században csaknem 40 esztendőn keresztül.

A legendák szerint a munkásokat élve temették el a sír falai közé, hogy annak titkairól senkinek ne tudjanak beszélni. A császár sírját, melyet a történetírók szerint száz higanyfolyó vett körül - a helyszínen talált higanykoncentráció is ezt igazolta - nem nyitották fel, bízva abban, hogy az érintetlen marad.

A higanyfolyók célja is az örök élet biztosítása lehetett, a császár ugyanis korábban is ennek segítségével próbált még életében halhatatlanságot nyerni.

Hús-vér katonák szolgáltatták a mintát

A múlt évszázad egyik legmeghatározóbb régészeti felfedezésének tartott leletegyüttes különlegessége nem csupán gigantikus méreteiben rejlik.

Közelebbről megvizsgálva a régészeti ásatások során feltárt árok- és gödörrendszerben megtalált több mint 7000 alakot, felfedezhető, hogy mindegyiküknek egyedi, a többiekétől különböző, a legfinomabb részletekig kidolgozott arckifejezése, testtartása és gondosan megmunkált, az ókori kínai hagyományokat tükröző, részletgazdag öltözete és fegyverzete van.

A 180-190 centiméter magas, 200 kilogrammot nyomó, életnagyságú és élethű terrakotta figurák fejeit és végtagjait a régészek feltételezései szerint helyi mesteremberek egyenként készítették el, nyolcféle fejminta segítségével, melyek arcvonásait és hajviseletét, egyenruhájuk és páncélzatuk díszítéseit utólag mintázták egyedire. Mindebből egyes kutatók arra következtetnek, hogy az agyaghadsereget egykor valóban élt hús-vér katonákról mintázták.

Egy egész város lett eltemetve

A katonákból, íjászokból, gyalogosokból, tábornokokból és lovasságból álló, szigorú katonai rendbe sorakoztatott szoborhadsereget a császár halálát követően ásták a föld alá, melynek régészeti feltárásai közben a parasztok, akrobaták, erőművészek, zenészek és nők alakjait mintázó szobrok mellett néhol a 30 méteres magasságot is elérő épületek maradványai is előkerültek.

Ebből a kutatók arra következtetnek, hogy nem csupán egy hatalmas hadsereget, hanem egy teljes várost, egy föld alatti nekropoliszt is rejt a császári síremlék. Az uralkodóval együtt eltemetett városban fényűző palota, csodás tornyok, hivatalok, csarnokok és értékes használati tárgyak is helyet kaptak, melyeket várfal és kapubejáratok védelmeztek. A hatalmas épületegyüttes és az eltemetett hadsereg feltehetően azt a célt szolgálta, hogy biztosítsa az uralkodó síron túl is tartó gazdagságát, valamint túlvilági életét és sérthetetlenségét.

A hadsereg nagy része még mindig a föld alatt van

Az elásott mauzóleumot számos titok övezi, mivel a sír jelentős része még mindig ismeretlen, régészeti feltárásán napjainkban is dolgoznak, így még a történészeknek is csak feltételezéseik vannak egykori rendeltetéséről és valódi méreteiről. Annyi bizonyos, hogy az ásatások során négy, egyenként másfél kilométer hosszúságú és öt méter mély, téglákkal kirakott és gerendákkal alátámasztott árkot találtak, ezek közül háromban kaptak helyet az uralkodó sírját körülölelő és védelmező, felfegyverzett agyagkatonák.

Azonban további találgatásra ad okot a negyedik, üresen maradt, befejezetlen árok, valamint a síremlék további méreteiről is csak becslések állnak rendelkezésre, melynek külső falai még több mint hat kilométer hosszan húzódhatnak a föld felszíne alatt. Egyes szakértők szerint a síremlék felfedezése óta eltelt több évtized alatt feltárt leletek csupán töredékét jelentik az egykor élt császár teljes örökségének, és a kiásott agyagkatonák valójában csak részletei egy még ennél is nagyobb föld alatti hadseregnek.

A szobrok folyamatosan pusztulnak

A felbecsülhetetlen történelmi értéket képviselő leleteket nem csupán kultúrtörténeti jelentőségük miatt kezelik szigorúan védett régészeti kincsként, de azért is, hogy a napjainkban is folyamatosan romló állapotú szobrokat minél jobb formában megőrizzék az utókor számára. Az i.e. 210-209-ben eltemetett agyaghadsereget az elmúlt évezredek során számos pusztító csapás érte, súlyos károsodást szenvedett egy, a szobrokat védő falat elpusztító tűzvész során, melyről történetírók számolnak be, de az épségben fennmaradt alkotások állapota napjainkban is folyamatosan romlik.

A több mint 2200 évet a föld mélyén töltött alkotásokat az a veszély fenyegeti, hogy a régészeti feltárásokat követően a nedves talaj védelmező közegéből a szabad levegőre kikerülve, a megemelkedett hőmérséklet és a páratartalom hatására az őket borító színes festékréteg megfakul, kiszárad és lepereg. Ennek a végzetes folyamatnak a megakadályozása érdekében napjainkban is folyó régészeti munkák és restaurálás során igyekeznek helyreállítani az értékes műtárgyak eredeti állapotát.

• világörökség
• misztikus hely
• ázsia
• világjáró
• sír
• kína
• Utazás