3 nemzeti kincs, amilyet nem láthatsz máshol

Hazánk nem csak a gémeskutakról, a betyárokról és a gulyáslevesről híres. Gyönyörű tájain, kulturális és történelmi gazdagságán túl számos olyan hungarikum található az országban, melyre joggal lehetünk büszkék. A következő három hely is ezek közé tartozik.

A porcelán birodalma: Herend

Herend neve aligha lenne ismert világszerte, ha 1826-ban Stingl Vince nem hozta volna létre itt a porcelánmanufaktúrát, illetve, ha a Fischer Mór által alapított dinasztia nem alkotott volna maradandót a porcelánművészet területén. A kizárólag kézi munkával készített, művészi igényű termékek a különböző világkiállításokon eddig összesen 24 nagydíjat, illetve aranyérmet nyertek.

Kossuth Lajos szerint a herendi kerámiák egy hercegi asztal igényeinek is megfelelnek. A megállapítás igaznak bizonyult: az 1839-ben Fischer Mór tulajdonába került gyár számos magyar előkelő család - az Esterházyak, Batthyányiak, Széchenyiek, Zichyk - asztalára készített étkészleteket és különböző dísztárgyakat, emellett az angol Viktória királynő is rajongott a herendi porcelánért.

A Porcelánművészeti Múzeumban a gyár történetének különböző korszakairól több mint nyolcezer kiállított tárgy mesél, többek között egy hatalmas - eredeti, fatüzelésű - kemence. A földszinten kortárs kerámiaművészek időszakos kiállításai tekinthetők meg. Herend ugyancsak a porcelánhoz köthető nevezetessége a Kossuth utcai római katolikus templom: az épületben található - a világon egyedüliként - az úgynevezett porcelánablak, mely II. András király lányát, Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázolja.

Már az 1930-as évek végén is 10-12 ezer ember kereste fel évente a herendi porcelánmúzeumot, napjainkban pedig a vendégek száma eléri az évi 60 ezret. Az emlékkönyvből kiderül: alig akad a Földnek olyan országa, ahonnan ne érkezett volna ide látogató. A Porcelánművészeti Múzeummal szemben, a kemence alakú Porcelániumban a látogatók végigkísérhetik a porcelánkészítés fázisait a gipszmodellkészítéstől a formázáson át a festésig.

Kincsem földje: Kisbér

A Bakonyalja fővárosának is nevezett Kisbér elsősorban az itt folyó lótenyésztésről vált ismertté. Bár szerepét a későbbiekben Bábolna vette át, a kisváros lovas múltjának számos emlékét őrzik épületei és köztéri szobrai. Kisbér főterén, a Batthyány téren áll az egykori Magyar Királyi Lovarda, előtte a helyi lótenyésztés kiválósága, báró Wenckheim Béla lovas szobra látható.

A kisbéri lótenyésztés kiválósága a legendává vált angol telivér, Buccaneer, mely kivívta a világ leggyorsabban futó lova címet. A kiváló tulajdonságokkal rendelkező mén hosszú időre meghatározta a kisbéri lovak vérvonalát. Itt fogant a nyugodt természetű sárga kanca, a legyőzhetetlen Kincsem is, az 1874-ben született világhírű ló, mely Európa 13 városában 54 versenyen indult, és mindig nyert. 1887 márciusában, 13. születésnapján, itt, Kisbéren pusztult el.

A város nevezetessége a világhírű magyar lovardán kívül az 1783-ban emelt, majd 1825-ben átépített római katolikus templom, melynek egyik festményét Mária Terézia ajándékozta a településnek, a templom főoltárképét pedig Ferenc József császár 1889-es látogatása során avatták fel. Nagy népszerűségnek örvendenek Kisbér díjugrató és fogathajtó versenyei is.

A világhírű nemzeti emlékhely: Ópusztaszer

Szegedtől mintegy 25 kilométerre északra fekszik a honfoglalás és az államalapítás tiszteletére kialakított nemzeti emlékhely, mely az 5-ös útról és az új autópálya leágazásairól jól megközelíthető.

A magyar történelem szabadtéri és fedett skanzenjének területe nagyjából akkora, mint Szeged belvárosa vagy Budapest ötödik kerülete. Anonymus szerint az Árpád vezette honfoglaló törzsek vezetői itt ejtették szerét, hogy tanácskozzanak a birtokukba került Kárpát-medence földterületének ügyeiről, innen ered a terület neve is.

A történelmi park kiállításokkal, rekonstruált, idetelepített létesítményekkel - monostor, skanzen -, letűnt korokat idéző berendezésekkel és használati tárgyakkal, művészeti alkotásokkal - Feszty-körkép -, viaszfigurákkal, valamint lovas és nomád, élő bemutatókkal idézi a múltat. A nomádparkban jurták, az Árpád-kort idéző, félig földbe vájt ház, karám, boronaház, erdei áldozóhely is látható.

Az egyedülálló történelmi park híres látnivalója továbbá a Szegedi kapu, a Földosztási emlékkő, az Arató pár, illetve a Körcsarnok, emellett a látogatók a viselettörténeti és a 19. századi belsőépítészeti kiállítást is megismerhetik.

A területen egy ökumenikus templom, egy mezőgazdasági gépgyűjtemény, egy erdészház, egy szabadtéri színpad és egy lovaspálya is helyet kapott, valamint megcsodálhatod egy 10. századi templom, egy 11. századi monostor és egy 12. századi háromhajós bazilika romjait is, nem utolsósorban pedig az Árpád-házi királyokat ábrázoló szoborsorozatot.

Cikkünk a Reader's Digest Kiadó Csodaszép Magyarország című könyve alapján készült. Képek: www.museum.herend.com; www.orszagalbum.hu, nboy; gjulia.

• történelmi látnivalók
• kulturális látnivalók
• hazai kirándulóhely
• magyar csodák
• Utazás