Mik azok a 15 perces városok? Sokkal egészségesebb életet ígér a koncepció

A modern városfejlesztés legfőbb célkitűzései közé tartozik az autóforgalom csökkentése, a zaj- és légszennyezés minimalizálása, a közösségi közlekedés és a kerékpáros-, gyalogos-infrastruktúra bővítése, az emberléptékű távolságok kialakítása. Pontosan erre szolgál a 15 perces városok koncepciója is.

Az Economist Intelligence Unit évről évre elkészíti a legélhetőbb városok rangsorát, számos szempontot latba vetve, többek között az egészségügy, a közbiztonság, az infrastruktúra vagy a kultúra szegletét is megvizsgálva. Az élhetőséghez viszont egy tényező különösen hozzájárulhat a jövőben: a 15 perces városok tervezése, mely egyúttal a fenntarthatóság kulcsa is.

A 15 perces városok

A várostervezési koncepció lényege, hogy a lakosság számára minden hétköznapi teendő elvégzésére lehetőség van egy 15 perces  - gyalogosan vagy kerékpárral megtett - körön belül, így nem szükséges feleslegesen autóba ülni. 

A fogalom Carlos Morenótól, a Panthéon-Sorbonne Egyetem docensétől, várostervezési tanácsadótól ered, aki kifejezetten az ötlet céljaként fogalmazta meg, hogy a jövőben a hosszas ingázások okozta bosszantó időveszteség csökkenjen, és minél kevesebb városon belüli utazással kelljen az embereknek számolnia.

Sikeres kivitelezés esetén tehát elméletileg egy városrészben negyedórán belül elérhető lenne az ügyintézés, a bevásárlás, az iskola, óvoda, a munkahelyek, de az egészségügyi intézmények, sőt adott esetben a szórakozás is, minden, ami miatt egy rosszul szervezett településen kénytelen kocsiba ülni az ember.

A 15 perces városok előnyei között emlegetik a jelentősen csökkenő légszennyezést és zajterhelést, a fenntarthatóbb közlekedési formák térnyerését - hiszen egy 10-15 perces útra szívesebben is pattan az ember kerékpárra - ami pedig az egészségnek is kedvező - a kerékpározás egészségre gyakorolt hatásáról korábbi cikkünkben is olvashatták. Ebben az élhetőbb környezetben ráadásul könnyebben tervezhetővé válhatnak a mindennapok is, és nincs hatalmas hasznosidő-veszteség sem.

Hosszabb távon csökkenhetnek az autók által elfoglalt parkolóhelyek, lehetőség nyílik több zöldfelület kialakítására, ami a klímaváltozás elleni harcban is megkerülhetetlen. Az autók helyett az emberi élet helyeződik a középpontba. Fontos szempont a csatlakozások megkönnyítése, a tömegközlekedés fejlesztése a kerületek, városrészek közötti mozgáshoz, emellett a többfunkciós terek kialakítása is.

A 15 perces városok terveinek megvalósítása természetesen egyelőre több akadályba ütközik, és számos kritika, aggodalom is övezi. Több összeesküvés-elmélet megfogalmazódott már arról, hogy a koncepció célja a teljes körű kontroll bevezetése, a mobilitás akadályozása, az autózás ellehetetlenítése. Sokan aggályosnak vetik fel, hogy az elgondolás zártabbá teheti az egyes városrészeket, ami elősegítheti a gettósodást is.

Bár a világ számos városában megfogalmaztak már hasonló célokat a fejlesztés területén, a megvalósítás hosszadalmas folyamat, rengeteg újraszervezést és anyagi befektetést igényel a települések számára. Külön akadályt jelent, hogy a munkahelyek jelentős részében még nincs lehetőség az otthoni munkavégzésre, ám a forgalmi terhelés csökkenésével a közösségi közlekedés egyre jobb megoldást jelenthet.

Az autóközpontú társadalom felkészítése, a belénk ivódott rossz szokások elhagyása, a gondolkodásmód gyökeres megváltoztatása pedig a közeljövő nagy feladata és célja lesz, ha mielőbb szeretnénk a városainkat felkészíteni a klímaváltozásra, és élhető módon fenntartani azokat.

(Képek: Getty Images Hungary.)

• 15 perces városok
• érdekességek a világból
• város
• városfejlesztés
• Utazás