Vérbe mártott kenyeret is evett: mi igaz Vlad Tepesről, a Karóba húzóról?

A hírhedt havasalföldi fejedelem, Vlad Tepes köré számos félelmetes legenda szövődött. Az 1400-as évek vérengző uralkodójának karaktere adta az 1897-ben megjelent Drakula című mű alapját. Bram Stoker sikerkönyve egy rettegett vámpírról szól, de az alak a valóságban is hátborzongató lehetett a róla szóló feljegyzések szerint. Messze földön hírhedt, kegyetlen uralkodó hírében állt. 

Drakula gróf ugyan a regény fiktív személye, mégis részben a valós mintára építette fel az író. Vlad Tepes román keresztneve Drǎculea volt, ám a névre többféle magyarázat létezik: az egyik elmélet szerint apja neve után kapta meg, akit Draculnak hívtak. Egy másik teória alapján a Sárkány Lovagrend lovagi kinevezése által ragadhatott rá, mivel a draco latinul sárkányt jelent. Utóneve mindeközben még érdekesebb, mégpedig említett kegyetlenségei folytán: a Tepes név annyit tesz, karóba húzó.

Vlad Tepes, Drakula gróf

Vlad Tepesnek nehéz gyerekkora volt, ami a pszichológiai aspektust vizsgálva akár a felnőttkori tettei miértjének is tekinthető. Édesapja kénytelen volt az Oszmán Birodalom fogságába adni őt és testvérét, hogy megvédje Erdélyt. Az ott eltöltött idő alatt folyamatosan kínozták és megalázták az amúgy is labilis lelkületű, ám goromba kisfiút, ez pedig hatalmas mértékben befolyásolta személyiségét. Betegesen kegyetlen tettek sorozatával, vérrel írta be nevét a történelemkönyvekbe.

Kiszabadulásuk után nem sokkal apját lázadók meggyilkolták, majd idősebb testvérével is végeztek. Vlad bosszút esküdött, és mikor végre elfoglalta Havasalföld trónját, nem kegyelmezett senkinek. A korabeli források szerint a főbűnösöket élve karóba húzatta, miközben ő békésen étkezett a kínok kínjával szenvedő áldozatok mellett. A többiekre még brutálisabb módon vetítette ki haragját: végeláthatatlan menetelésre fogta őket, és építkezéseken hajtotta ki belőlük a lelket.

A kegyetlen uralkodó

A kíméletlen uralkodó minden erejével a rendre és az ország gazdasági stabilitására koncentrált. A legkisebb vétkekért is karóba húzatás járt, azonban előszeretettel szabadította meg testrészeiktől is az általa bűnösnek ítélt embereket, vagy nyúzatta le bőrüket. A munkakerülést és hajléktalanságot főben járó bűnnek tekintette: egy történet szerint vendégül látott egy csapat nem dolgozót, akiknek feltette a kérdést, meg akarnak-e szabadulni az életvitelükkel járó szenvedéstől. Az igenlő válasz után rájuk gyújtatta a termet, és hagyta elégni a bennrekedt szerencsétleneket.

Sokkolóbb történetek is fennmaradtak Vlad Tepesről. Úgy tartják, hogy nemcsak békésen étkezett a kínlódó haláltusázók mellett, de vérükbe mártogatta az étkezés mellé fogyasztott kenyeret is. Kegyetlen szokása, a karóba húzatás azonban egyszer az ország megvédéséhez is hozzájárult: így látván a korábban Vlad elfogására küldötteket, a támadó törökök meghátráltak.

A gyilkos kedvű uralkodót színes fantáziával áldotta meg az ég, azonban nem az ország fejlesztése, hanem kínzási módszerek tekintetében. Néhány építmény azért kötődik a nevéhez, egyesek szerint pedig Bukarest alapítása is az ő érdeme. Mivel harcolt az Oszmán Birodalom terjeszkedése ellen, Havasalföld védelmezőjének tartják.

Mátyás királlyal jó kapcsolatot ápolt, azonban a politikai helyzet gyors változásai miatt a barátból gyorsan ellenség lett az 1400-as évek második felében.

Haláláról és elfogatásáról nincsenek konkrétumok, egyes források szerint a börtönben kivégezték, míg mások úgy tartják, hogy a fogság után szabadon élhetett, és újra meg is házasodott. Bárhogy is történt, neve örökre fennmaradt az utókor számára.

A sellők legendája

A sellők nagyon sokáig vérfagyasztó szörnyként éltek a legendákban.

(Képek: Getty Images Hungary, Wikimedia Commons.)

• vámpír
• legenda
• legendás sztorik
• erdély
• érdekességek a világból
• Terasz