Mégsem emberek alkották a világ legősibb piramisát? A 25 ezer éves indonéziai építmény gondolkodóba ejtette a régészeket

Megdöbbentő részletek derültek ki az indonézek szent helyéről.

A világ legősibb piramisa - A Gunang Padang
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A világ legősibb piramisa, az indonéz Gunung Padang még a legtapasztaltabb régészeket is gondolkodóba ejtette. A 25 ezer éves, többszintes őskori építményről ugyanis nincs konkrét bizonyíték arra vonatkozóan, hogy emberi kéz alkotta. Ha még több rejtélyes történetre lennél kíváncsi, kattints ide

A 25 ezer éves indonéziai építmény

A Gunung Padang, amely az indonéz nyelvben „világítás hegyét” jelent, egy hatalmas, strukturált építmény, amelyet Indonéziában, Nyugat-Jáva tartományban találtak. A titokzatos megalitikus alkotás régóta ismert, ugyanis 1890-ben fedezték fel. A furcsa, oszlopokkal teli hegytetőt a helyiek még ma is szent helynek tekintik. 

GettyImages-1539982248
Fotó: Ali Trisno Pranoto / Getty Images Hungary

Az ősi piramis egy kialudt vulkán csúcsán helyezkedik el, alapját pedig valamikor Krisztus előtt 25 ezer és 14 ezer évvel ezelőtt építhették meg. Ez teszi a Gunung Padangot a világ legrégebbi ismert piramisává. 

Mégsem emberek alkották?

A szent helyet 2011 és 2015 között Danny Hilman Natawidjaja indonéz geológus és csapata hosszasan vizsgálta. A szerkezet radiokarbonos kormeghatározásából kiderítették, hogy az építése több szakaszból tevődött össze, aminek a legősibb része a paleolit korszakra datálható. Ennek ellenére a tudósok szerint a piramis ember alkotta, kifinomult építmény, amelynek legmélyebb pontja 30 méterrel a felszín alatt található. De arra is találtak bizonyítékot, hogy a szerkezet belsejében üreges részek helyezkednek el, ami azt sugallja, hogy lehettek rejtett kamrái. 

GettyImages-1600036451
Fotó: Ade lukmanul Hakim / Getty Images Hungary

Sok régész viszont nem ért egyet Hilmannal és csapatával, és úgy gondolják, hogy az általuk feltárt leletek alapján még mindig nem állapítható meg pontosan, hogy kik voltak az építők, és miért hozták létre a piramist. Sőt, a vizsgált talajminták sem utalnak emberi tevékenységre. Flint Dibble, a Cardiffi Egyetem régésze azt nyilatkozta a Nature-nek, meglepte, hogy a kutatócsoport tanulmányában tényként kezelik, hogy a Gunung Padangot emberek alkották. Szerinte az oszlopok az időjárási változások és a sziklák mozgásának köszönhetően jöhettek létre. 

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban az AI, vagyis a mesterséges intelligencia előretöréséről, jövőjéről és esetleges veszélyeiről dilemmázzunk. Valóban elveheti a munkánkat az AI? Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Hogyan hasznosítható az oktatásban? Teremthet munkahelyeket? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Szertics Gergely AI szakértő, Kazár Zalán Kristóf, a Femina vezető szerkesztő-újságírója és Pintér Ada műsorvezető.

Promóció

A kérdés azért is nagyon fontos, mert ha a talált rétegekről és szerkezetről biztosan kijelenthető, hogy emberi tevékenység által jött létre, akkor  az emberi civilizáció sokkal régebbi, mint azt korábban gondoltuk. Ez pedig újabb kérdéseket vet fel az emberi történelemről és a korai társadalmakról.

Bizarr elmélet a nagy szfinx múltjáról: átírhatja a történelmet

A gízai nagy szfinxszel kapcsolatban máig általános meggyőződés, hogy kb. 4500 éves, azonban egyes elméletek szerint ennél sokkal idősebb lehet.

Elolvasom

(A képek forrása: Getty Images Hungary)

Ezt is szeretjük