Ötezer éve lángol a világ legősibb tüze: ezért nem aludt ki soha, egyszer sem

A tudósok szerint a lángok már ötezer éve biztosan égnek, de vannak olyan szakemberek, akik úgy gondolják, hogy akár már 500 ezer évvel ezelőtt is lehetett itt tűz.

A világ legősibb tüze
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Az ember és a tűz kapcsolata már az ősidőkre visszanyúlik, a civilizáció fejlődésének egyik legfontosabb pontja volt a lángok megismerése, szabályozása és használata. Veszélyes, de ugyanakkor éltető is, ezért nagyon fontos szerepe van a mai napig.

A világon számos olyan hely van, ahol természetes módon soha nem aludtak ki a lángok, mint például a türkmenisztáni „pokol kapujában.” Azonban nem ez a legrégebbi öröktűz a Földön: a kelet-ausztráliai Wingen-hegy belseje már több évtizede lángokban áll, és mivel minden adott a fennmaradásához, ezért valószínűleg még nagyon sokáig fog égni itt a tűz.

A világ legősibb tüze

A Sydney Egyetem tűzökológiai docense, Tina Bell szerint a tűz lényegében három összetevőből áll: éghető anyagból, oxigénből és hőforrásból. Ez a trió alkotja a tűzháromszöget. Bármilyen gyúlékony dolog - a fától, a növényzettől a benzinig - üzemanyagként szolgálhat. A megfelelő mennyiségű oxigénnel egy hőforrás olyan égési reakciót válthat ki, amely meggyújtja ezeket az anyagokat. Elméletileg, ha mindhárom tényező adott, a tűz örökké tarthat. 

öröktűz1
Fotó: Andrew Merry / Getty Images Hungary

A Wingen-hegyben ez a három anyag már évezredekkel ezelőtt megvolt, és kölcsönhatásba léptek egymással, aminek eredményeként létrejött a Föld legősibb tüze, ami a mai napig ég. A tudósok többsége szerint a lángok már legalább 5500 éve nem aludtak el, de egyes geológusok úgy vélik, hogy akár 500 ezer éves is lehet a jelenség.  Az Új-Dél-Wales-i Nemzeti Parkok és Vadvédelmi Szolgálat szerint kénes füstfoszlányok emelkednek fel a parázsló, föld alatti lángokból, és szellőzőnyílásokon keresztül jutnak a felszínre. A forróság alulról megsütötte a közeli talajt, vörösre festve és hervadó növényzetet a rezervátum egy részén.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.

Promóció

A Burning Mountainnek is nevezett hegy évszázadok óta az őslakos mitológia és a helyi folklór fontos helyszíne. A korai európai lakosok eleinte vulkánnak is hitték. A tüzet Kelet-Ausztrália egész területén elterülő széntelepek egyike táplálja. Több ezer évvel ezelőtt egy ilyen telep szabaddá vált a Föld felszínén, és a kutatók szerint valószínűleg villámcsapás miatt gyulladhatott meg. Azóta a parázsló tűz lassan felemészti a szénréteget, évente körülbelül egyméteres sebességgel. Jelenleg a becslések szerint közel 30 méteres mélységben van a föld alatt, és nem mutatja a leállás jeleit. Mivel nem okoz gondokat, ezért egyelőre nem tervezik, hogy közbeavatkozzanak, és eloltsák a tüzet.

50 éve ég a türkmenisztáni pokol kapuja: nézd meg képeken

A lángoló kráter különös látványt nyújt, érdekes tudni, mitől ég ötven éve.

50 éve ég a türkmenisztáni pokol kapuja: nézd meg képeken, milyen fenséges látványt nyújt a Darvaza-kráter

Nézegess képeket!

Elolvasom

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

Ezt is szeretjük