Főnök akarsz lenni? Többé nem lesz hátrány, hogy nő vagy!

A nők az előrejutás terén még mindig nagy hátrányban vannak a férfiakkal szemben, az EU-ban például a tőzsdén jegyzett nagyobb cégek vezérigazgatóinak alig 3%-a nő.

Az Európai Parlament szerdán elfogadott jelentése alapján viszont ennek az évtized végére meg kell változni, és a nagy európai vállalatok vezetői pozícióinak 40%-át nőknek kell betölteni.

Az EP egyelőre nem kötelez senkit erre, ugyanakkor az elfogadott jelentés leszögezi: ha az önkéntes lépések nem vezetnek eredményre, abban az esetben 2015-re 30%-os, 2020-ra pedig 40%-os kötelező női kvótát elrendelő jogszabályt kellene alkotnia az Európai Bizottságnak.

Az EP egyben hangsúlyozza, hogy a pozíciókat a szükséges szakértelem, képzettség és tapasztalatok alapján kell betölteni, de a tagállamokat arra sürgeti, hogy tegyenek többet a nők munkahelyi és szakmai igényeinek kielégítése érdekében. Ilyenek például a gyermekfelügyelet támogatása, a vállalkozásokon belüli továbbképzések erősítése, valamint a férfiak és nők eltérő bérezésének orvoslása.

Norvégiában már létezik

A kötelező női kvóta nem ismeretlen intézmény, Norvégiában 2008 óta törvény írja elő a 40%-os női arányt a tőzsdei cégek felügyelő bizottságaiban, de Hollandiában, Franciaországban és Spanyolországban is kezdeményezték a vezetői testületekben ülő nők minimális arányának rögzítését.

Magyarországon ilyen szabály nincs, ami meg is látszik a nagyvállalatok vezetőinek névsorában. A legnagyobb állami cégek mindegyikét férfi vezeti, legmagasabbra Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke jutott.

Sokatmondó az is, hogy a második Orbán-kormányban egyáltalán nincs nő, a miniszterek kivétel nélkül férfiak. Azt, hogy ilyen kevés női vezető van, az úgynevezett üvegplafonhatással magyarázzák, melynek lényege, hogy hiába van meg a képzettséged, akkor sem kerülhetsz egy bizonyos szint fölé, mégpedig azért, mert nő vagy. Ezen talán változtat majd kötelező női kvóta.

• jogszabályi tudnivalók nőknek
• munkaerőpiac
• Terasz