Téglát dugtak a halott nő szájába - Ettől féltek, amikor eltemették
Azt hitték, ők felelnek a pestis terjedéséért. Bizarr dolgot tártak fel a régészek.
A vámpírok több ezer éve az emberiség hitvilágának részét képezik. A velük kapcsolatos ellenszenv rendszerint a katasztrófák, járványok idején erősödött fel, hiszen ilyenkor az emberek természetes reakciója volt a bűnbakkeresés - mellyel igyekeztek megnyugtató választ találni a történt tragédiákra.
A vámpírtörténetek modern formája a 18. századi Balkánról, illetve Kelet-Európából származik. Nagy hatást gyakoroltak a romantika irodalmára - jól mutatja ezt Bram Stokernek a világ leghíresebb vámpírfiguráját megteremtő, 1897-es, Drakula című regénye is. Napjainkban pedig ismét reneszánszukat élik az élőholt vérszívókkal kapcsolatos könyvek, filmek. A régészek által rekonstruált valóság azonban olykor még a fikcióhoz képest is hátborzongató lehet.
A velencei vámpír
Matteo Borrini igazságügyi antropológus, a firenzei egyetem munkatársa néhány évvel ezelőtt egy rendkívül izgalmas temetkezési helyre bukkant Lazzaretto Nuovo szigetén. Az 1576-os pestisjárvány Velence egyharmada, mintegy 50 ezer ember - köztük a reneszánsz festő, Tiziano - haláláért felelt. Az ekkori tömegsírok egyikét tárták fel munkatársaival.
A földi maradványok között egy olyan nő csontvázára bukkantak, melynek száját téglával peckelték ki. A régészek szerint járványok idején gyakori volt, hogy a tragédia okát a női vámpírokban látták, és ezzel a módszerrel igyekeztek megakadályozni a további vérszívás, valamint a járvány továbbterjedésének lehetőségét. Az elképzelés pedig abból adódhatott, hogy a pestis áldozatainak szájából sokszor vér szivárgott.
A közhiedelem szerint a tömegsírokban a vámpírok a melléjük temetett, járványban elhunytak véréből táplálkoztak egészen odáig, míg elég erősek nem lettek ahhoz, hogy kimásszanak a föld alól, és az élőket is megtámadják.
A pestisjárvány idején a vámpírok azonosítása a sírásók feladata volt: amelyik holttestet gyanúsnak vélték, annak téglát dugtak a szájába. Ez nem ment mindig könnyen, a feltárt velencei vámpír csontváza esetében például a régészek megállapítása szerint néhány fog is bánta az óvintézkedést.
Védekezés a vámpírok ellen
A Lazzaretto Nuovo szigetén feltárt téglás megoldás egyébként nem az egyetlen lehetőség a vámpírok elleni védekezésre. A filmekből is ismert módszernek, miszerint az élőholt vérszívó mellkasát karóval szúrják át, valós alapja van. A régészek szerint így védekeztek például a Prágától 30 kilométerre eső Celakovice lakói is: egy 10-11. századi sír feltárásakor összesen 14 - mindkét nembeli - fiatal felnőtt maradványait találták meg, felsőtestüket fémrudakkal átszúrva.
Gyakori volt még a holttest elvágása is. A szlovákiai Prostesjovban 1991-ben egy templomi kriptában bukkantak olyan 16. századi földi maradványokra, melyeknél a felsőtestet elválasztották a lábaktól, és utóbbira köveket helyeztek. A koporsókat pedig vasrácsokkal erősítették meg.
A görögországi Leszbosz-szigetén talált török temetőben fellelt középkori csontvázról megállapították a régészek, hogy a vámpírnak vélt holttestet egész egyszerűen a nyakánál, a medencéjénél és a bokájánál beleszögezték a koporsóba.

Érzelmek logikája - Hogyan vannak jelen az érzelmek a logikus gondolkodásban?
A Femina Klub novemberi vendége Dr. Mérő László matematikus, pszichológus lesz, akivel Szily Nóra, az estek háziasszonya az érzelmek és az elme bonyolult viszonyáról beszélget. Körbejárjuk, mit jelent valójában az érzelmi intelligencia, megismerjük az érzelmek szerkezetét, és hogyan alkalmazhatjuk a felismeréseinket mindennapi problémáink megoldásában is.
Pontos részletek az estről itt olvashatók: femina.hu/feminaklub
Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.
Időpont: 2023. november 6. 18 óra
Helyszín: Thália Színház
Promóció
OLVASD EL EZT IS!
- történelem
- érdekesség