Kínos magyarázkodás: ezért kellett a 200 milliós IMF-kampány

A Miniszterelnökség azért költött 200 millió forintot az IMF-ellenes kampányra, mert úgy vélte, a Nemzetközi Valutaalap elleni támadás segít majd elhitetni a befektetőkkel, hogy a kormánynak fontos az IMF-fel való megállapodás.

A kampányban szereplő, ám az IMF által meg nem erősített - sőt, mint utóbb kiderült, valójában hamis - információk célja volt az is, hogy a lakosságot tárgyszerűen tájékoztassák - ez olvasható ki abból a válaszból, amit Schiffer András LMP-s képviselő kapott a Miniszterelnökségtől arra a kérdésre, hogy mégis mi indokolta a kormány 200 milliós IMF-ellenes kampányát, egészen pontosan annak sürgősségét.

A Miniszterelnökség válasza szerint a rendkívüli sürgősséget az alapozta meg, hogy a tárgyalásokkal kapcsolatos szeptemberi politikai viták és az ezt követően a társadalom szélesebb rétegeiben elterjedt téves, megalapozatlan információk a piaci szereplők körében növelték a bizalmatlanság mértékét.

Ami rossz, mert még a Miniszterelnökség szerint is világos, hogy államadósságunk finanszírozhatóságának mértékét az IMF-tárgyalásokkal kapcsolatos hírek jelentősen befolyásolják.

Pedig a kormány mindent megtett, hiszen még a költségvetés elfogadását is kitolták.

- Sajnos, a tárgyalások sikerét szolgálni hivatott döntés sem oszlatta el a kétségeket a közleményben és a piaci szereplők körében - áll a válaszban.

Orbán Viktor indította el a lavinát

A médiastratégiából kiderül, a lavinát Orbán Viktor 2012. szeptember 6-i nyilatkozata indította el, "mely után a plenáris ülésen elhangzott érvek - majd az azokról szóló médiafigyeléseket tíznapos ciklusban, azaz 2012. szeptember 20-ig vizsgálva és elemezve - alapján indokolttá vált, hogy egy PR jellegű kommunikációs kampányon keresztül haladéktalanul tájékoztassák az ország lakosságának lehető legnagyobb részét".

Orbán Viktor 2012 szeptember 6-án egy videóüzenetben azt mondta: tudomásunk van arról, hogy mit várnak tőlünk azok, akiktől egy biztonsági pénzügyi garanciát szeretnénk igénybe venni, a lista hosszú, a sajtóban olvasható, a nyugdíjak csökkentésétől kezdve a bürokrácia leépítésén át a bankadó megszüntetésén keresztül a bankoknak juttatandó pénzösszegig minden szerepel benne, ami nem érdeke Magyarországnak, ezért a frakcióülés arra az álláspontra helyezkedett - én személyesen is ezzel a véleménnyel értek egyet -, hogy ezen az áron, így nem.

Orbán Viktor ezt a parlamenti ülésen megismételte, hangsúlyozva, hogy a Fidesz-KDNP frakciószövetség visszautasította az IMF feltételeit, és alternatív javaslat kidolgozására kérte a kormányt.

- Magyarországnak nincs szüksége MSZP-típusú, megszorításokhoz vezető EU/IMF-megállapodásra - szögezte le a miniszterelnök, miközben a lapok már arról írtak, hogy szó nincs ilyen listáról, az IMF nem kért megszorítást.

A lakosság körében nem egyértelmű információk láttak napvilágot

- A lakosság körében olyan, nem egyértelmű információk láttak napvilágot, melyek szükségessé teszik a kormány részéről a lakosság tárgyszerű tájékoztatását, méghozzá a lehető legrövidebb időn belül - olvasható a médiastratégiában.  

A kampányban aztán tényleg egyértelműsítették a helyzetet, leszögezve, hogy hiába kérte az IMF, nem lesz megszorítás.

Ingatlanadó, nem! Nem engedünk az IMF-nek. A családi támogatások csökkentése? Nem! Nem engedünk az IMF-nek. Ilyen szövegekkel jelent meg a kormány kampánya.

A tárgyszerű tájékoztatás hamis információkon alapult

A baj csak az, hogy közben kiderült, az IMF valójában nem kérte sem az ingatlanadót, sem a családtámogatások csökkentését, ráadásul ezt Varga Mihály IMF-ügyi miniszter ismerte el egy képviselői kérdésre adott válaszában.

Varga Mihály közölte, az IMF a tranzakciós illeték Magyar Nemzeti Bank műveleteire való kiterjesztésének visszavonását javasolta, valamint az adóbeszedés hatékonyságának növelését, az egykulcsos adórendszer felülvizsgálatát, az állam méretének további csökkentését, a szociális támogatási rendszer célzottabbá tételét, a bankadó eltörlését, a közösségi közlekedés állami támogatásának felülvizsgálatát és a helyi önkormányzatok kiadásainak mérséklését.

Az a 200 milliós kampány tehát, ami nem más célt szolgált, mint a lakosság tényszerű tájékoztatását, olyan információkon alapult, melyek egyáltalán nem szerepeltek az IMF által tárgyalási alapként lefektetett listán. Az nem derül ki a levélből, hogy a nem létező információk közlésével hogy érik el a lakosság tárgyszerű tájékoztatását. A levélből az sem derül ki, hogy a kormány miért gondolta azt, hogy az IMF-ellenes kampánnyal majd visszaszerzik az egyébként IMF-barát befektetők bizalmát.

A célt nem sikerült elérni, az IMF megsértődött

Ami biztos, a kampány után az IMF kijelentette, mostanában nem lesz megállapodás.

- Továbbra sincs időpontja annak, hogy mikor folytatódnak a hivatalos tárgyalások a Nemzetközi Valutaalap és Magyarország között - jelentette ki az MTI kérdésére válaszolva Gerry Rice, a IMF külkapcsolatokért felelős igazgatója.

- A programtárgyalásokon való érdemi előrelépéshez arra lenne szükség, hogy a magyar kormány világosan jelezze: az IMF-et és az Európai Bizottságot értékes partnernek tekinti a reformkiigazítási folyamat tervezésében, és, hogy világosan elkötelezze magát az olyan intézkedések mellett, melyek biztosítják a pénzügyi kiigazítást, és előmozdítanák a növekedést - tette hozzá.

A levelet és mellékleteit itt nézheted meg.

• minisztérium
• orbán viktor
• belföld
• imf
• varga mihály
• Terasz