A Van Buren nővérek nem törődtek vele, mit tehet egy nő, és mit nem: motoron szelték át Amerikát

A nők jogaiért való küzdelem az 1840-es években kezdett erősödni Amerikában. Több mint fél évszázadig tartott, mire a nők szavazati joghoz jutottak. Előbb csak néhány államban, olykor korlátozottan. Hivatalosan 1920-tól jutottak a nők szavazati joghoz az USA-ban.

A hosszú évtizedekig tartó folyamat kellős közepén jött világra New Yorkban egy testvérpár. 1884-ben Augusta Van Buren, 1889-ben pedig húga, Adeline Van Buren, azaz Gussie és Addie, akik különös módon írták be magukat a történelembe. A két lány egyébként a 8. amerikai elnök leszármazottja volt.

Fontos célt tűztek ki

1916-ban, vagyis abban az időben, amikor Amerika az I. világháborúba való beszállás küszöbén állt, a két nő 27, illetve 32 éves volt. Elszánt tagjai voltak a Preparedness Movementnek, melyet a korábbi elnök, Theodore és Leonard Wood szerveztek, az amerikai seregben vezető tisztséget töltött be. Ez a mozgalom azért létesült, hogy az USA minél sikeresebben állhasson helyt az I. világháborúban.

A testvérek, látván, hogy a háborúban mindenkire szükség lesz, aki csak mozdítható, segítő szándékuktól vezérelve arra gondoltak, hogy ők is lehetnének a háború motoros üzenetvivői. Úgy gondolták, hogy míg ők ellátják ezt a feladatot, két férfi katona felszabadul, és más fontos feladatot kaphat. Tudták, hogy nem kerülhetnek be egykönnyen, hiszen a nők képességeit akkoriban még nem ismerték el. Bizonyítani akarták, hogy ők is legalább olyan jó motorosok, mint a férfiak.

Elhatározták, hogy megmutatják, mire képesek, és nagy utat fognak megtenni motorral dacára annak, hogy akkoriban a nők effajta törekvéseit egyáltalán nem nézték jó szemmel, és a motorozás sem volt egy megszokott feminin tevékenység. A testvérek különleges küldetésükkel részint a női egyenjogúság érdekében is tenni akartak. Férfiruhában, terepszínű öltözékben indultak útnak.

Keresztülszelték Amerikát

A Sheepshead Bay Race Track lóversenypályától indultak 1916. július 4-én egy-egy 1000 köbcentis Indian Power Plus motorral. Ezek a járgányok magas kategóriás, drága szerkezeteknek számítottak akkoriban.

Szeptember 8-án Los Angelesnél jártak, amikor is sem az időjárás, sem az utak állapota nem volt segítségükre, de még a rendőrség is rájuk tört, több alkalommal is leállították őket helyi egységek. Érdekes, de legfőképpen nem is azt kifogásolták, hogy motoroztak, hanem az öltözéküket.

Útjuk kalandos volt. Coloradóban elsőként érték el motorral a 4541 méter magas Pikes Peaket, később eltévedtek a sivatagban, Salt Lake Citytől 100 kilométerre nyugatra. Szerencséjük volt, mert egy talajkutató rájuk talált, és adott nekik vizet. Végül befutottak Mexikóba, Tijuanába.

Célt értek, és mégsem

Bár elérték azt a pontot, amit kitűztek, mégsem érték el a szándékukat, hogy motoros üzenetközvetítők lehessenek a háborúban. A hadsereg nem ismerte el a sikerüket. Hasonlóképp a női érvényesülésben sem sikerült kézzel fogható eredményt hozniuk.

Az akkori vezető motoros újság sem szólt elismerően arról, hogy keresztülszelték Amerikát. A róluk szóló cikk csak a motor teljesítményét méltatta, és bár a nővérek fontos célokért indultak el, a lap mindössze vakációként számolt be útjukról. Egy másik újság nem tudott elszakadni a ruhakérdéstől, és szó szerint elnézést kért a Van Buren testvérek nevében, amiért férfiruhát öltöttek, és hátrahagyták feminin szerepüket, feladataikat.

Noha a háborúban nem vehettek részt aktívan, szerencsésen túlélték azt. Adeline oktatóként folytatta életét, és jogot tanult, Augusta azonban veszélyes pályán maradt: pilóta lett, és csatlakozott Amelia Erhart nemzetközi női repülő szervezetéhez. Augusta 1949-ben, Adeline 1959-ben hunyt el.

Bertha Benz nagy útja

Bertha Benz volt az első, aki belső égésű motoros autóval indult hosszú útnak. A gyakorlatban tesztelte a találmányt, és számos felmerülő problémát meg is oldott. Ezzel az autóra vonta a figyelmet, ami remek reklámnak bizonyult.

• motor
• nő
• jogok
• amerika
• van buren nővérek
• Terasz