Egy 1941-es könyv megjósolt egy háborút: nem ez az egyetlen véletlen egybeesés

Öt olyan, megtörtént eseményt mutatunk, melyet jóval a bekövetkezés előtt írók jövendöltek meg.

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Tagadhatatlan, hogy a jövő alakulása izgatja az írói fantáziát, nem egy jövőt bemutató könyv, novella, film készült már. Néha azonban maga az író nem is tudja, mennyire közel jár a valósághoz a sci-fijében.

A fikcionált történetek gyakran a való világból merítik az alapokat, az írói fantáziát szabadon eresztve azonban a történetek megjósolhatnak olyan eseményeket, melyek a sztori születésekor még nem tűnnek valószerűnek - amíg valóban meg nem történnek. Összegyűjtöttük a legelképesztőbb írói jövendöléseket, melyek azóta, bizony, bekövetkeztek a valóságban is.

Nukleáris fegyverek

1941-ben Robert Heinlein a Solution Unsatisfactory című, magyar fordításban nem megjelent könyvében megjósolta a nemzetek közötti nukleáris fegyverkezési versenyt, vagyis a hidegháborút. A történet szerint az Amerikai Egyesült Államok a világon elsőként nukleáris fegyvereket kezd fejleszteni, így a világ egyedüli szuperhatalmává válik.

Heinlein írt arról, hogy az egyes országok egymásra licitálva igen hasonló bombákat kezdenek előállítani. Később, mint ma már tudjuk, mindez meg is történt az 1947-ben kezdődött hidegháború alatt. 

A Titanic elsüllyedése

1898-ban Morgan Robertson megírta kisregényét, A Titan végzete címmel. Egy óriási, elsüllyeszthetetlen hajóról írt, mely megfeneklett, miután egy jéghegynek ütközött. 14 évvel később útnak indult a Titanic, a valaha volt legnagyobb és elsüllyeszthetetlennek kikiáltott hajó. Mint ma már köztudott, ugyanolyan okok miatt süllyedt el, mint Robertson fiktív hajója, a Titan.

A holdra szállás jóslata

Jules Verne már 1865-ben, az Utazás a Holdba című regényében megjövendölte a közel száz évvel később megtörtént eseményeket. Egy olyan, hatalmas űrpisztolyról írt, mely lövedékeket indít egyenesen a Holdra. 1969-ben az Apollo 11 landolt ugyanott. Az űrhajónak ugyanaz volt a neve, mint amit Verne adott regényében az űrfegyvernek, és fedélzetén ugyanannyi ember utazott, mint amennyit az író papírra vetett.

A Mars két holdja

Jonathan Swift méltán híres regényében, a Gulliver utazásaiban azt állította, a Marsnak két holdja van. Ez 1726-ban történt, 151 évvel azelőtt, hogy valóban bebizonyosodott volna az igaza. A regény szerint Swift főhőse ellátogat a fiktív Laputa-szigetre, ami egy lebegő világ, tele tudósokkal és csillagászokkal, akik azt mondják a főhősnek: a Mars körül két hold kering. Az író egyébként igen pontos részleteket ír le a Mars holdjairól az orbitális távolságokat illetően.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.

Promóció

A bankkártyák használata

Edward Bellamy 1888-ban írt egy utópisztikus regényt Visszapillantás címmel. A főhős, Julian West 1887-ben elalszik, és amikor felébred, egy utópisztikus társadalomban találja magát 2000-ben. Ebben az jövőbeli világban a kormány minden embert azonos összegű hitellel támogat kártya formájában, ami globálisan használható fel különböző termékek vásárlására. A bankkártyák az 1950-es években jelentek meg, bár nem a kormány támogatja, és nem azonos összegekkel.

Ezt is szeretjük