A Fidesz koncepciója: így választhatunk 2014-ben

Az MTI megszerezte a Fidesz választójogi koncepcióját. A párt egyfordulós, kétszavazatos választási rendszert akar, amelyben a határon túli magyarok is kapnának szavazati jogot az országos listára.

Nem vesznek el a töredékszavazatok

A töredékszavazatok az eddigi hírekkel ellentétben nem vesznének el, a rendszer ugyanis "töredékszavazat-visszaszámláló" lesz. A töredékszavazatok a Fidesz tervei szerint az országos listához adódnának hozzá.

Marad a két szavazat

A koncepció értelmében a továbbiakban is két szavazattal rendelkezik minden Magyarországon lakóhellyel rendelkező választópolgár. Ha a választópolgár a magyarországi választójegyzékben kíván szerepelni, akkor egy szavazatot egyéni választókerületi országgyűlési képviselő-jelöltre, egyet pedig országos listára adhat le. Ha pedig a nemzetiségi választói névjegyzékben kíván szerepelni, akkor egy szavazatot az egyéni választókerületi országgyűlési képviselő-jelöltre, egyet pedig a kedvezményes nemzetiségi jelöltre adhat le.

Megszűnnek a területi listák

A koncepció szerint tehát megszűnnének a jelenlegi területi - 19 megyei és egy fővárosi - listák, és helyüket az országos lista venné át. Országos listát pedig az a párt állíthat, amelyik "legalább kilenc megyében, továbbá Budapesten, összesen 27 egyéni választókerületben" állít egyéni jelöltet.

A határon túliak az országos listára szavazhatnak

A Fidesz tervei szerint emellett a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező, határon túli magyar állampolgárok megkapják a magyarországi választójogot, amellyel a magyarországi országos listára szavazhatnak. A külföldön élők a Fidesz tervei szerint levélben szavazhatnának a jövőben.

A tervezet másik újdonsága, hogy bevezetné a nemzetiségi választójogot: vagyis a kisebbségi névjegyzékben szereplő állampolgárok szavazhatnak a nemzetiségi listákra. Minden országos kisebbségi önkormányzat egy kedvezményes listát állíthat, amihez országosan 1500 kisebbségi névjegyzékben szereplő választópolgár ajánlása szükséges.

90-110 egyéni jelölt lenne

A koncepció szerint a jelenlegi 176-ról 90-110-re csökkenne az egyéni választókerületek száma, és az egyéni választókerületek kialakításánál "maradéktalanul figyelembe kell venni" az Alkotmánybíróság vonatkozó határozatait és az Európai Tanács Velencei Bizottságának véleményét is.

A javaslat szerint "az egy képviselői helyre jutó választópolgárok száma tekintetében a választókerületi eltérés nem haladhatja meg a 10%-ot, és semmiképpen sem lépheti át a 15%-ot", valamint a választókerületi határok nem léphetik át a mindenkori megyék határait.

1500 kopogtatót kellene gyűjteni

A tervezet szerint a jelenlegi 750 helyett 1500 kopogtatócédula összegyűjtése lenne szükséges az egyéni képviselőjelöltté váláshoz a rendelkezésre álló 21 nap alatt.

A koncepció ugyanakkor megtartja a jelenleg is érvényes 5%-os érvényességi küszöböt az Országgyűlésbe jutás feltételeként: mandátumot csak a legalább 5%-nyi érvényes szavazatot kapott önálló lista kaphat, közös lista esetén ez a szám 10%, kettőnél több párt által állított közös lista esetén pedig 15%.

Reakciók

Jobbik: támogatható

A tervezetre az MSZP, a Jobbik és az LMP is reagált. A Jobbik szerint a javaslatnak vannak olyan elemei, amelyeket támogatnak, ilyen az egyfordulós rendszer, mivel az sokkal olcsóbb. Dúró Dóra szóvivő egyben elmondta: a rendszer arányossága azon múlik, hogy hány egyéni és hány listás mandátum lesz. Hozzátette: pártja a német modell bevezetését szorgalmazza, amelynek lényege, hogy az egyéni választókerületek megtartásával alakít ki arányos parlamenti mandátumokat.

MSZP: bebetonozza a Fidesz hatalmát

Az MPSZ közölte, a koncepció bebetonozná a párt hatalmát. Hozzátették, ezek a javaslatok nem oldják meg a hazai választási szisztéma igazi problémáit, továbbá alkotmányos aggályokat is felvetnek.

A párt közleménye szerint a koncepció bizonyos pontokon mélyíti a rendszer problémáit. Szerintük sem arányosabb, sem igazságosabb nem lenne az új rendszer, inkább a mainál jóval aránytalanabb struktúra jönne létre.

Alkotmányossági problémákat pedig a kétszintű állampolgárság bevezetésére tett javaslat vet fel. A határon túliak szavazójoga ugyanis másként érvényesülne, mint a belföldön élőké, mivel a Magyarországon élő választók két szavazatával szemben a határokon túl élőknek csak egy szavazati jogot ad. Ezzel az MSZP szerint a belföldi döntésekben olyan szavazók is részt vehetnek majd, akik azok következményeit nem fogják átélni, ugyanakkor mégiscsak feleannyit fognak érni, mint egy belföldi választó.

Az ellenzéki párt a levélben szavazás intézményét kifejezetten aggályosnak, a kompenzáció megjelenését a koncepcióban viszont részeredménynek tartja. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy a lényegi kérdésekről a Fidesz "továbbra is hallgat", nem tudni, hány egyéni választókerület lesz, és milyen részletszabályokkal akarják biztosítani az egyenlő szavazat elvét. Azt sem tudni, hogy bevezetik-e a polgármesteri és országgyűlési összeférhetetlenség intézményét. A javaslatcsomag az MSZP szerint ebben a formában nem tárgyalható, egyeztetésre nem alkalmas.

LMP: minek kell az ajánlócédula?

Az LMP szerint a Fidesz választási koncepciója fenntartja a rendszer legrosszabb elemét, az ajánlószelvény-gyűjtést, miközben eltörli a legjobbat, a kétfordulós szavazást.

Karácsony Gergely, a párt frakcióvezető-helyettese úgy fogalmazott, hogy az ajánlócédula-rendszer elavult, miközben eltűnik a stabil kormánytöbbség létrejöttét biztosító, de a választói akaratot is arányosan tükröző kétfordulós jelleg.
Hozzátette, hogy ennek ellenére a javaslat "egy hajszállal jobb", mint amit Áder János EP-képviselő korábban ismertetett, mert megtartaná a kompenzációt, habár egyelőre nem lehet tudni, hogy ez milyen módon valósulna meg.

A második forduló eltörlésére visszatérve úgy fogalmazott, hogy a Fidesz „elszámolta magát, mert lehet, hogy a saját érdekeire akarja szabni a rendszert, de ezzel a lépéssel a Jobbiknak kedvez”.

A Nézőpont Intézetnek tetszik

Elmondta a véleményét a koncepcióról a Nézőpont Intézet választási szakértője is. Fodor Csaba szerint a koncepció egy, a jelenleginél egyszerűbb, ésszerűbb, átláthatóbb és rugalmasabb választási rendszer kialakítását vetíti előre.

A parlament létszámának csökkentése és a vegyes választási rendszer egyidejű fenntartása módosítja az egyéni választókerületi és listás mandátumok arányát. A 90-110 közötti egyéni választókerület szerepe hangsúlyos a modellben, ugyanakkor az új választókerületi térkép kiegyenlíti a jelenlegi választókerületi aránytalanságokat.

A szakértő szerint az egyéni választókerületek modellen belüli relatív nagy száma elősegíti továbbá a stabil kormány alakulását, ami a kivételes válsághelyzet kezelése kapcsán nem elhanyagolható tényező.

Fodor Csaba elmondta: a listás arányosságot mérsékelten korlátozó, a választók számára sok esetben nem átlátható területi listák helyett a jövőben országos pártlistákra lehet szavazni, ahol az egyéni választókerületben mandátumot nem eredményező szavazatokat is kompenzálják. Szerinte ez a kombinált arányossági elem biztosítja a politikai többszínűséget a parlamentben, a második választási forduló megszüntetése pedig erősíti a rendszer átláthatóságát.

Az elemző fontos újdonságnak tartotta a külhoni magyar állampolgárok választójogának biztosítását. A választási szakértő kitért arra is, hogy az egyéni választókerületek súlya megnő a rendszeren belül, ami - mint mondta - a hiteles személyiség szerepének erősödését vonja maga után.

Úgy vélte: amennyiben a jelenlegi pártrendszer átalakuláson megy keresztül, és az erőviszonyok is megváltoznak, egy innovatív ellenzéki erő számára is adott a lehetőség a stabil kormánytöbbség megszerzésére, éppen az egyéni választókerületek relatíve nagy súlya miatt.

- A nemzetiségek parlamenti képviselete tovább erősíti a társadalmi, és ezen keresztül a politikai sokszínűség megjelenését a parlamentben - vélte Fodor Csaba.

• fidesz
• extra szavazati jog
• belföld
• Terasz