Százszor láttad, de a történetét is tudod? A városligeti Vajdahunyad vára

Nincs, aki ne ismerné a városligeti Vajdahunyad várát, ám hiába sétálnak, randiznak, nézelődnek oly sokan a magas fák övezte vár körül, a legtöbben nem tudják, hol is járnak valójában.

A Városliget Széchenyi-szigetén magasló Vajdahunyad vára egy épületegyüttes részeként a szívünkhöz nőtt, és Budapest alapvető látnivalói közé tartozik, így hát érdemes megismerni történetét is.

A városligeti Vajdahunyad várának története

Ha alaposabban szétnézünk a vár közvetlen környezetében, a csendesen és titokzatosan üldögélő Anonymus szobra körül viszonylag kicsi, de jellegzetes, ismerős jegyeket hordozó épületek sorakoznak, melyek közül kimagaslik a Vajdahunyad vára.

Noha várnak nevezzük, valójában sosem lakták uralkodók. A Vajdahunyad vára az 1896-os millenniumi ünnepségek alkalmából épült a többi, szomszédságában lévő épülettel együtt. A 19. századra jelentős nemzeti szimbólummá váló várnak, a Hunyadi család vajdahunyadi várkastélyának másolataként húzták fel.

Először ideiglenes, nem túl időtálló anyagokból építették fel az épületet, mely a Történelmi Épületcsoportot képezi, Alpár Ignác tervei alapján. A fa alapanyagra nemcsak azért esett a választás, mert mindössze egy kiállításra készültek az épületek, hanem azért is, mert idő szűkében voltak.

Az épületcsoport célja az volt, hogy bemutassa a magyar építészet ezeréves történetét, a román kori, a gótikus és a barokk stílusban épült, neves magyar építmények másolatai segítségével. Az épületegyüttes azonban olyan nagy sikert aratott, hogy a kiállítás után néhány évvel, 1904-08 között tartós anyagokból újjáépítették az épületeket. Így jött létre a mai Történelmi Épületegyüttes.

Az egyes stílusok építményei

A román kori építmények

A Jáki-kápolna két templom tulajdonságait hordozza magán. Alaprajzát a lébényi, jellegzetes ajtaját a jáki templom bejáratáról mintázták. Itt valóban tartanak is római katolikus miséket vasárnaponként. A román építmények közé tartozik még a Kínzótorony - 37 méter magas, és a felvidéki várak mintájára készült -, a Tompa-torony, az Oroszlános kőhíd, a lenyithatónak tűnő, de valójában nem nyitható Hidas- vagy Nyilaskapu, a Segesvári bástyatorony, a Palotarész, a Kerengő - Árpád-kori pillérek, gyámkövek, oszlopfők - és az Auditórium.

Gótikus építmények

Az építészeti magyar gótikát voltak hivatottak bemutatni a Nyebojsza-torony, a vajdahunyadi torony másolata, a Hunyadi-loggiák, ugyancsak az eredeti várudvar szerint, a Lovagterem, a csütörtökhelyi Zápolya-kápolna szentélyének kicsinyített verziója, a Hunyadi-udvar, melynek bejáratánál ugyanennek a kápolnának a jellegzetességei láthatók, a Dómhomlokzat, illetve az Apostolok tornya, mely a segesvári óratorony másolata.

Reneszánsz-barokk épületek

Ide soroljuk a Magyar Mezőgazdasági Múzeum épületét képező osztrák barokk stílusú palotát, melynek főbejárata felett a gyulafehérvári Károly-kapuéhoz hasonlatos kupola helyezkedik el, és a Katalin-bástyatornyot, mely a brassói Katalin-kapu magasított másolata. A Városligeti-tóra néző oldalon a Német-homlokzat és a hagymakupolás Német-torony látható, melyek német reneszánsz stílusban készültek, végül a delfines díszítésű Francia-torony is ehhez a csoporthoz tartozik.

Érdemes alaposabban szemügyre venni

Tudván, hogy hazánk ezeréves építészetének egy csokorba szedett látványosságai közt tehetünk egy sétát, a Vajdahunyad váránál sétálva érdemes az épületeket apróbb részleteiben is megtekinteni. Mivel a Magyar Mezőgazdasági Múzeum a helyszínen működik, alkalomadtán oda is érdemes betérni, egy kellemes séta előtt vagy után az öreg fák árnyékában, a Városligetben.

A siroki vár legendája

A siroki várhoz szomorú szerelmi történet kötődik: Gizella, a vár egykori tulajdonosának lánya szerelmének halála okán vetette mélybe magát a várfalról. A históriát részleteiben is elmeséljük.

Képek: Wikimedia Commons; Indafoto.hu.

• vajdahunyad
• városliget
• érdekesség
• budapest
• Terasz