Már az ésszerű ötleteket is bírálja az EU

Az Európai Bizottság újabb eljárást indított Magyarország ellen a devizahitel-nyújtás korlátozása miatt.

A kötelezettségszegési eljárást azért indították, mert egy 2011-ben hozott kormányrendelet sérti a tőke szabad áramlásának uniós elvét. A rendelet előírja, hogy csak az kaphat devizahitelt, akinek akkora a bruttó jövedelme a kérdéses devizában, hogy forintra átszámítva meghaladja a minimálbér 15-szörösét.

Megfontolt lépés

A kormánypárt szóvivője, Selmeczi Gabriella az Európai Bizottság levelére reagálva a június 27-i sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a kormánynak éppen az volt a célja, hogy jelentős mértékben szűküljön a devizahitelt igénylők köre. A bizottság szerint ez a lépés szinte teljesen lekorlátozza, majdhogynem betiltja a devizahitelezést. A kormányszóvivő szerint a devizahiteleket felvett családok százezrei kerültek emiatt bajba, így a kormány nem kíván lazítani a szabályokon.

A Nemzetgazdasági Minisztérium hivatalos közleménye is megerősítette Selmeczi szavait. Miután drámaira nőtt a devizaadósság, a kormány kénytelen volt meghozni a döntést, ami tiltja az ingatlan jelzáloghoz kötött devizahitelezést. Ez az intézkedés alapvetően teljesen jogos, hiszen ezzel megakadályozza az adósok rohamos növekedését, eladósodásukat és legvégső esetben az ingatlanjuk elvesztését.

Silány pénzügyi ismeretek

Valójában a devizahitelezés folyamata és a körülötte kialakult válságos helyzet egy durva tanulság a társadalomnak. Emiatt a kormány is ráébredt arra, hogy talán már gyerekkorban el kellene kezdeni a pénzügyi kultúrát fejleszteni az emberekben. A pénzügyi ismeretekhez hozzátartozik az devizahitelezéshez és az árfolyamkockázathoz való alapos hozzáértés is.

Alapvető probléma volt a hitelfelvevőkkel kapcsolatban, hogy úgy írták alá a szerződéseket, hogy sokszor nem tudták, mi mit jelent, mi áll a héttérben, milyen kockázatokat rejt, illetve milyen következményei lehetnek. Ez nem csak egyéni érdek, mert ha mindenki tisztában lenne ezekkel az ismeretekkel, az egész ország versenyképessége nőhetne.

Bevezethetik a közoktatásba – népszavazás is lehet belőle

Az Országos Választási Bizottság május végén javasolta a népszavazást a kötelező pénzügy bevezetéséről a közoktatásban, ahol a gyerekek külön tanóra keretein belül rálátást kapnának a pénzügyi ismeretekre. A kérdéssel kapcsolatban népszavazást kezdeményeztek.

Ez a jellegű felkészültség tehát államháztartási szempontból is kifizetődő lenne. Meg kell tanulniuk már a gyerekeknek is, hogy hogyan működik egy vállalkozás, miért kell adót fizetni, mit takarnak a hitelek és egyéb banki folyamatok, és az egyik legfontosabb, hogy hogyan tanuljunk meg spórolni és megtakarítani a pénzt.

• európai unió
• belföld
• devizahitelesek
• selmeczi gabriella
• Terasz