Új Munka Törvénykönyve: terhességi tesztet végeztethet a munkáltató

A Nemzetgazdasági Minisztérium által készített, új Munka Törvénykönyvének tervezetében számtalan olyan szabály van, ami a nőkre, a családokra, a kisgyerekes anyukákra nézve veszélyes lehet, és nagyban visszaveti karrierterveiket és a családi költségvetést - derült ki a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége által rendezett konferencián. Az eseményen dr. Kollonay Csilla nemzetközi munkajogász részletezte a tervezetből kirajzolódó, a nők életére nagyban ható változásokat.

Terhességi teszt

Az ELTE egyetemi tanára elsőként a terhességi tesztekre tért ki. Mint mondta, míg a jelenlegi Munka Törvénykönyvében az szerepel, hogy tilos az álláskeresőt, munkavállalót terhességi vizsgálat elvégzésére kötelezni - kivéve, ha olyan munkakörről van szó, melyben állapotosokat nem lehet alkalmazni -, addig az NGM által készített tervezetből ez a tiltás kimaradt.

Kollonay Csilla közölte, a 10 §-usból hiányzik ez a tétel, mely így szól: "A munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, illetve vele szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, mely személyhez fűződő jogait nem sérti, és a munkaviszony létesítése, illetőleg teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges."

A jelenleg hatályos szabály így szól: "Tilos a munkavállalót terhesség megállapítására irányuló vizsgálat elvégzésére, illetve erről szóló igazolás bemutatására kötelezni, kivéve, ha erre a munkaköri alkalmasság vizsgálata és véleményezése körében, jogszabály előírása alapján kerül sor". Ez az, ami most kimaradt a tervezetből.

Személyes adatok kiadása harmadik félnek

Ha ez nem lenne elég, akkor a dokumentumból az is kiderül - néhány sorral arrébb -, hogy akár a teszt eredményét, akár más, személyes adatot a munkáltató kiadhat egy harmadik félnek is, ha a dolgozót értesíti erről.

A tervezetben egészen pontosan ez áll: "A munkaviszonyból származó kötelezettségek teljesítése érdekében a munkáltató a munkavállaló személyes adatait adatfeldolgozó számára átadhatja. Erről a munkavállalót előzetesen tájékoztatni kell. Mint a munkajogász elmondta, ez meglehetősen aggályos.

Szabadságok kiadása

Probléma továbbá, hogy a munkáltatónak a jövőben elég lesz a szabadság kezdete előtt 15 nappal szólni a jelenlegi 30 nap helyett. Ez annyit jelent, hogy, míg a jelenlegi szabályok szerint, ha a munkáltató úgy döntött, hogy augusztus 15-én küldi el szabadságra a dolgozót, akkor július 15-én ezt közölnie kellett. Most ráér majd augusztus elején megtenni, ami a tervezhetőség szempontjából a családoknak egyáltalán nem jó.

Így veszélyezteti a magzatot a törvény

A munkajogász mindemellett hangsúlyozta azt is: az egész tervezetre jellemző, hogy az átlagkeresetet a személyi alapbér váltja ki, ami alacsonyabb összeget jelent. Nincs ez másként az állapotos munkavállalókra vonatkozó szabályoknál sem. A tervezetben az áll, hogy a nőt terhessége megállapításától gyermeke egyéves koráig az állapotának egészségügyi szempontból megfelelő körülmények között kell foglalkoztatni.

Ez annyit jelent, hogy, ha jelenlegi pozíciója nem ilyen, akkor másikat kell neki ajánlani. Viszont, míg a jelenlegi szabály az, hogy az áthelyezés ellenére nem kereshet a nő kevesebbet átlagkereseténél, addig a tervezet a "munkakörnek megfelelő alapbért" említi, ami a szerződés szerinti alapbérénél kevesebb nem lehet. Tehát, ha a nő kapott korábban például prémiumot, akkor az már nem fog beleszámítani új fizetésébe. Eddig ez nem így volt.

A munkajogász arra hívta fel a figyelmet: e szabály miatt elképzelhető, hogy az anyák várnak a bejelentéssel, mert nem akarnak kevesebbet keresni. Ezzel viszont saját és magzatuk egészségét is veszélyeztetik.

Gátolja a nők karrierépítését

Szintén főként a nőkre lesz hatással, hogy a tervezetben az áll: a vezetők munkarendje kötetlen, vezetőnek pedig az a dolgozó számít, aki a legkisebb munkabér hétszeresét keresi meg.

A munkajogász arra figyelmeztetett, hogy ez nem olyan magas összeg, ennyi pénzt nemcsak a vállalatvezetők, hanem akár a középvezetők is kereshetnek. És, mivel esetükben kötetlenné válik a munkaidő, ami annyit jelent, hogy folyamatosan rendelkezésre kell állni, előfordulhat, hogy a nők többször is meggondolják majd azt, hogy szeretnének-e a ranglétrán ilyen kondíciók mellett feljebb lépni.

Megfigyelés bármikor, bármivel

A konferencián felszólalt dr. Ivány Judit is. Az ELTE adjunktusa azt hangsúlyozta: a tervezet korlátlan engedélyt ad a munkáltatónak a dolgozók megfigyelésére, és még csak azt sem határozza meg, hogy ehhez milyen eszközt használhat, vagy nem használhat fel.

A munkajogász közölte: a készítők azzal érvelnek a tervezet mellett, hogy ők tulajdonképpen csak a gyakorlatot ültették át az új törvénybe. A szakember szerint ez annyit jelent, hogy az eddig illegális gyakorlatot legálissá tették, ezt pedig nem lehet kommentálni.

• álláskeresés
• munkajog
• munka törvénykönyve
• minisztérium
• munkaerőpiac
• Terasz