Dolgozol? 4 fontos változás az új Munka Törvénykönyvéből

Változnak a szabályok. Nem szidhatod a főnököt, ágazatonként eltérhet a minimálbér.

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A Parlament elfogadta az új Munka Törvénykönyvét, ami 2012. júliusában lép életbe. Megmarad a kismamák védettsége, a szabadnapok száma sem változik. Van ugyanakkor több új elem, ezeket mutatjuk be. 

1. Ágazatonként eltérő minimálbér

Több országban már bevett szokás, és az új MT szerint hazánkban is bevezetésre kerül az ágazatonként eltérő minimálbér.

A jogszabály szerint a kormány a munkavállalók egyes csoportjaira eltérő összegű kötelező legkisebb munkabért állapíthat meg. 

A törvény lehetővé teszi a regionális munkaerő-piaci helyzethez igazodó, földrajzi területenként eltérő minimálbér megállapítását, illetve azt a lehetőséget is fenntartja, hogy a kormány az egyes gazdasági ágazatok és alágazatok sajátosságaihoz igazodó minimálbért állapítson meg.

A kötelező legkisebb munkabér összegének és hatályának megállapításánál figyelembe kell venni a munkakör ellátásához szükséges követelményeket, a nemzeti munkaerőpiac jellemzőit, a nemzetgazdaság helyzetét, az egyes nemzetgazdasági ágazatok és az egyes földrajzi területek munkaerő-piaci sajátosságait.

2. Nem viselkedhetsz oda nem illően a szabadidődben sem

A jövőben a munkaviszonyod fennállása alatt – kivéve, ha erre jogszabály feljogosít– nem tanúsíthatsz olyan magatartást, amellyel munkáltatód jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetnéd.

A munkavállaló a munkaidőn kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely – különösen a munkavállaló munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján – közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója helytelen megítélésére, jogos gazdasági érdekének, vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére.

Női képviselők a parlamentben

Nézegess képeket!

Elolvasom

"A munkaviszony tartós, bizalmi kapcsolat, amelyben a felek egymás irányában tanúsított magatartása nem korlátozódik csak a munkaviszonyból származó jogok gyakorlása és a kötelességek teljesítésének idejére, hanem – ugyan korlátozottan – érinti a munkavállaló munkaidején kívüli magatartását, másképpen fogalmazva, magánéletét. A munkaviszony azonban nem befolyásolhatja korlátlanul a munkavállaló munkaidőn kívüli magatartását. A munkavállaló magatartását ebben a tekintetben két körülmény határozza meg. Az egyik a munkáltató szervezeti rendjében elfoglalt helye, illetve munkakörének jellege. A másik, a magatartás célhoz kötöttsége, amennyiben csak olyan magatartást nem tanúsíthat, amely közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója helytelen megítélésére, jogos gazdasági érdekének, illetve a munkaviszony céljának veszélyeztetésére" - áll az indoklásban.

A jövőben a véleménynyilvánítási szabadságod is korlátozhatják, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos.

3. Átlagbér helyett alapbér a kisgyerekeseknek

Az új törvénykönyv kötelezi a munkáltatót arra, hogy a várandós kismamát olyan munkakörben foglalkoztassa, mely nem lesz veszélyes se rá, se a magzatra. Ez kötelező érvényű, egészen a gyermek egyéves koráig. 

A probléma, hogy, míg az anya korábban - munkakörtől függetlenül - a korábbi átlagbérét kapta meg az áthelyezés után, a jövőben már csak a felajánlott munkakörnek megfelelő alapbérre lesz jogosult - bár ez a munkaszerződés szerinti alapbérénél kevesebb nem lehet, az alapbér és az átlagbér között még így is kialakulhatnak különbségek. 

Politikusok és családjuk

Nézegess képeket!

Elolvasom

4. Hat hónapig lesznek védettek a lombikosok

Az új törvénykönyv vitájában többször szó esett a kisgyerekes, várandós kismamák védelméről. Jó hír, hogy a lombikbébiprogramban részt vevők védettsége megmarad, azt viszont hat hónapban maximalizálták. Ez a védettség csak annak jár, aki elmondja, hogy ilyen jellegű programban vesz részt.

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban a cancel culture, azaz az eltörléskultúra került terítékre. Mikor született meg, és mit jelent a cancel culture kifejezés? Miért veszélyes jelenség? Kik azok a híres személyek, akik érintettek? Honnan tudjuk, hogy valósak-e az ellenük felhozott vádak? Hogyan befolyásolja az eltörléskultúra a stand up comedy műfaját?

Promóció

Kérdés, hogy a hat hónap mire elég? Ha a beültetéstől számoljuk a hat hónapot, akkor a törvény pozitív, hiszen a beültetés után egy hónap telik el, míg terhességi tesztet kell csinálnia a páciensnek. Ha nem sikerült a beültetés, akkor három hónapot kell várni. Vagyis a munkáltató nem küldheti el az illetőt azután, hogy megtudta, sikertelen volt a próbálkozás - ami az esetek többségében egyet jelent azzal, hogy a kezelést újrakezdik. 

Ezt is szeretjük