Utcára vonultak az emberek

Tüntetésekkel végződött a 2010-es év, és szinte csak az ünnepi időszakban csitultak el a kedélyek. Szilveszter után két héttel ismét megtelt a Kossuth tér, ám akkor már nem bulizók, hanem demonstrálók népesítették be. A takarodj felkiáltással végződő rigmusok éppúgy előkerültek 2011-ben, mint a korábbi években, csak a név változott a skandálásban.

A legnagyobb tömeg a sajtószabadság, az alkotmány és a nyugdíjak védelmében vonult az utcákra, de szintén sokakat mozgatott meg a hajléktalanokat érintő intézkedésekkel keltett felháborodás is. Íme, a legemlékezetesebb tiltakozások!

Több ezer leragasztott száj

Mintegy tízezer ember gyűlt össze 2011. január 14-én a Parlament előtt, a médiatörvény ellen szervezett tüntetés során. A demonstrációt az Egymillióan a magyar sajtószabadságért elnevezésű Facebook-csoport szervezte.

Többen azzal fejezték ki a nemtetszésüket, hogy leragasztották a szájukat. A tüntetők a közszolgálati hírszerkesztőségek és a médiahatóság politikai függetlenségének biztosítását, a médiatörvény módosítását, valamint az aránytalan büntetések eltörlését követelték. Ezzel egy időben Pécsen és Bécsben is békés tiltakozások zajlottak a magyar sajtószabadság védelmében. Január 27-én és március 15-én ismét több ezren verődtek össze, hogy ellenezzék a médiatörvényt.

Rendvédelmi tüntetés

Közterületről a köztemetőbe - ilyen transzparenst is lobogtattak a nyugdíjrendszer átalakítása ellen tiltakozó rendvédelmi dolgozók az április 11-én elindított, egyhetesre tervezett tüntetéssorozaton.

A fegyveres és rendvédelmi szakszervezetek - köztük a tűzoltók, rendőrök és vámosok - a szolgálati nyugdíjkedvezmény eltörlése ellen emeltek szót, valamint illetményemelést, korszerűbb munkaeszközöket követeltek, és a nyugdíjállományba került társaik juttatásainak megőrzését kívánták elérni.

Alkotmánymódosítás ellenzése az Alkotmány utcában

A Fidesz-KDNP új alaptörvény-tervezete csapta ki ismét a biztosítékot annál a Facebook-csoportnál, mely korábban a médiatörvény ellen szervezett tüntetést. Április 15-én újfent a Parlament közelébe hívták a szimpatizánsokat, ezúttal stílusosan az Alkotmány utcába.

A megmozdulás fő okának azt nevezték meg, hogy az alkotmánymódosító tervezetből kimaradtak a kisebbség jogai, vagyis az alaptörvény-változtatás szándékosan megfeledkezik a melegekről és a romákról. A demonstrálók közül többen a magzati élet védelmével kapcsolatos intézkedéseket is kifogásolták. Bár külön megmozduláson, de az LMP és Gyurcsány Ferenc úgyszintén tüntettek áprilisban az új alkotmány ellen.

Bohócforradalom és az előzmények

Májusban a rendvédelmi dolgozók több tüntetést tartottak Budapest belvárosában a korkedvezményes nyugdíjak elvétele ellen. Júniusban már a pedagógusok is elégedetlenek voltak, mert a kormány nem vonta be őket az oktatási rendszert érintő javaslatok előkészítésébe. Dűlőre jutás hiányában a pedagógus-szakszervezetek is demonstrációval igyekeztek felhívni a figyelmet az érdekeikre. A rendvédelmi szakszervezetek sem felejtették el az ügyüket, továbbra is kitartóan szerveztek tiltakozásokat.

Június 9-én a mozdonyvezetők úgyszintén a korengedményes nyugdíjak megtartását kérték a kormánytól. A bohócozás valamikor nyár elején pattant ki abból, hogy Orbán Viktor nem kívánt tárgyalni a rendvédelmisek demonstrációs bizottságának elnökével, viszont annyit kijelentett, hogy majd megemlíti az igényeiket a bohócügyi államtitkárának.

A rendvédelmi dolgozók így már nemcsak a kormány intézkedéseit, hanem az államfő hozzáállását is degradálónak találták az ügyükkel szemben. Június 16-án országos demonstrációval zajlott a bohócforradalom, mely a munkavállalókat sújtó intézkedések ellen szerveződött. Budapesten a Hősök teréről indult az autós konvoj át Budára, majd vissza a kiindulópontra. A körmenetet többen bohócnak öltözve követték.

Szeptembertől novemberig

Szeptemberben ismét 1000-1500 ember tüntetett a Parlament előtt, a már bevezetett munkaügyi intézkedések és a készülő új Munka Törvénykönyve ellen.

A D-Day nevű demonstrációsorozat kirobbanásához számos kormánydöntés és rendelettervezet vezetett. Novemberben a Város Mindenkié csoport, a taxisok és a LIGA szakszervezeti szövetség tartotta fel a forgalmat a város egyes részein.

• kormány
• belföld
• Terasz