A kormány legyűrte Brüsszelt

Az Európai Bizottság május 29-én javaslatot tett a Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárás megszüntetésére. Úgy ítélik meg, hogy Magyarországon a túlzott hiány kiigazítása megtörtént, és számításaik szerint 2013-ban a bruttó hazai termék 2,7%-a, 2014-ben pedig 2,9% lesz az államháztartás hiánya.

Hazánk 2004. április 1. óta az Európai Unió tagja, ennek ellenére az már 2004 júliusában, a Medgyessy-kormány idején meghatározta, hogy Magyarország beletartozik a 3% fölötti költségvetési hiányt produkáló országok körébe, tehát már közel tíz éve folyt a túlzottdeficit-eljárás ellenünk, mondhatni a kezdetektől.

A nemzetgazdasági miniszter, Varga Mihály május 10-én jelentette be csomagját, aminek célja a túlzottdeficit-eljárás alól való kikerülés, tehát több megkezdett beruházást is felfüggeszt vagy más finanszírozási formát keres a kormány ennek érdekében. Ez vonatkozik a stadionépítésekre és a Parlament és környékének a felújítására is.

De mi is ez tulajdonképpen?

A folyamatot még az 1992-es maastrichti szerződés indította el, amiben a felek rögzítették a fenntartható államháztartási helyzetre vonatkozó követelményeket, hiszen csak az az ország éli túl a gazdasági és politikai ciklusokat, amelyik kiegyensúlyozott államháztartással rendelkezik. Az euró bevezetésének is többek között ez az egyik feltétele. A szerződés szerint a költségvetés éves hiánya nem haladhatja meg a 3%-os értéket, illetve a bruttó államadósság nem lépheti túl az éves GDP 60%-át.

Emiatt az eljárás csak akkor szüntethető meg, ha a költségvetés hiánya folyamatosan és nagy arányban csökken, és megközelíti a 3%-ban meghatározott szintet. A másik út az eljárás elkerüléséhez az, ha a túlzott deficit átmeneti, az arány pedig közel marad a 3%-os értékhez. Ha egy uniós tagállam nem teljesíti a kritériumokat, akkor indul meg ellene a túlzottdeficit-eljárás.

Az eljárást az Európai Bizottság felügyeli a költségvetés tekintetében, majd ha valamelyik ország nem felel meg, akkor jelentést készít, elküldi a tanácsnak, amely meghatározza, hogy fennáll-e a túlzott hiány. Ha igen, akkor a tanács ajánlásokat tesz az adott országnak, időhatárokat is megjelölve. Ha nem teljesül a kérés, akkor büntetésként a GDP 0.5%a is kiróható az országra, ami először egy nem kamatozó számlára, később az unió alapjaiba kerül.

Magyarország elmúlt kilenc éve

Magyarország ellen tehát 2004 óta folyik a túlzottdeficit-eljárás. Ez alatt az idő alatt az országnak négy kormányfője volt, először rövid ideig Medgyessy Péter felelt egy költségvetési tervért száznapos programja keretében. Őt Gyurcsány Ferenc követte, aki öt évig volt kormányfő, és ezalatt minden évben a költségvetés nagyban meghaladta a 3%-ot.

Bajnai Gordon kormányzása alatt a hiány 4,4%-ra esett vissza, ami haladásnak számított a korábbi évekhez képest. A jelenleg is kormányon lévő Orbán Viktor 2010-től hiába próbálta alacsonyan tartani a hiányt, a bizottság nem fogadta el, mert nem hitt abban, hogy huzamosabb ideig 3% alatt tudnánk tartani a hiányt. A nemzetgazdasági miniszter, Varga Mihály idén májusban jelentette be a több beruházást is felfüggesztő csomagját. Ez a lépés most meggyőzte az Európai Uniót a magyar költségvetés rendeződésével kapcsolatban, de még nem tudni, ez meddig tart ki.

• európai unió
• belföld
• varga mihály
• nemzetgazdasági minisztérium
• Terasz