Megszűnik augusztustól a túlórapénz? Így változnak a szabályok

Kiderült, nem feltétlenül előnyös a munkavállalóknak a kötetlen munkarend bevezetése. Az Adó online összeállításából ugyanis kiderül, hogy a Munka Törvénykönyvét érintő, újonnan elfogadott módosítások több ponton jócskán szigorítottak az eredeti változaton.

Így nem járnak jól például a közlekedési dolgozók, de a kötetlen munkaidőben foglalkoztatottak sem.

Túlóra: pénz helyett szabadság

A túlórák kifizetése a korábbi gyakorlatban úgy működött, hogy, ha valakit a munkaidő keretén túl dolgoztattak, akkor 50%-os pótlékot kellett, hogy kapjon, viszont megállapodhatott a munkavállaló a munkáltatóval arról, hogy helyette szabadidő járjon.

Ez akkor volt megvalósítható, ha ezt a kollektív szerződés megengedte, és mindenképpen kellett hozzá a dolgozó beleegyezése is.

Az új szabályozás szerint azonban ez megváltozik: a munkáltató most már saját maga dönthet erről, és bármikor adhat pénz helyett szabadságot a túlórákért cserébe.

A munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon, pihenőidőben végzett munka esetén a pótlék mértéke 100%.

50%-ra csökken ellenben, ha a munkavállaló másik pihenőnapot kap a munkáltatótól. Az ilyen jellegű szabadidőt legkésőbb a rendkívüli munkavégzést követő hónapban kell kiadni, azonban ettől el lehet térni, ha a felek ebben külön megállapodnak.

Munkaidőkeret alkalmazása esetén a szabadidőt, illetve a pihenőnapot legkésőbb az adott munkaidőkeret végéig kell kiadni.

A kötetlen munkarend hátránya

Pontosítják például a bevezetett kötetlen munkarend fogalmát: arra az alkalmazottra vonatkozik, aki heti átlagban legalább napi munkaidejének felét saját maga osztja be. A munkáltató írásban engedheti át a munkaidő beosztásának jogát a munkakör sajátos jellegére vagy a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel. Nem feltétlenül előnyös ugyanakkor a munkavállalóknak a kötetlen munkarend bevezetése, mivel így nem lesz túlóra-elszámolás és kifizetés, a munkáltatónak ugyanakkor nem kell munkaidő-nyilvántartást vezetnie. Erre a módosításra egy uniós irányelv miatt volt szükség.

További változások

Készenlét

Ugyanahhoz az uniós irányelvhez igazodik a készenléti jellegű munkakör pontosítása is.

A készenlét - ami napi 24 és heti 72 óra maximum - csak a felek írásbeli megállapodásával határozható meg, a megállapodást pedig a munkavállaló a hónap utolsó napjára, munkaidőkeret elrendelése esetén pedig a munkaidőkeret utolsó napjára 15 napos határidővel felmondhatja, és ezért hátrány nem érheti. Ezeket a megállapodásokat a munkáltató a jövőben köteles lesz nyilvántartani.

Közlekedési alkalmazottak és a pótszabadság

Uniós irányelv átvétele az a módosítás is, mely a pótszabadságok kezelését érinti: az életkor alapján a munkavállalót megillető pótszabadság tartamától kollektív szerződésben csak a munkavállaló javára lehet eltérni, bizonyos ágazatoknál ugyanakkor a kollektív szerződés vagy a felek megállapodása kivételt tehet, akár a munkavállalók hátrányára is.

Mind a felek megállapodása, mind a kollektív szerződés ezek alapján lehetővé teszi az eltérő megállapodást a következő esetekben: például a légiutas-kísérő, repülőgépes műszaki, továbbá a légi utasok és járművek földi kiszolgálását végző, valamint a belföldi és nemzetközi közúti személyszállítás és árufuvarozás körében forgalmi utazó, a közúti közlekedésben a menetrend szerinti helyi, valamint az ötven kilométert meg nem haladó útszakaszon végzett helyközi menetrend szerinti személyszállítást végző, illetve a vasúti személyszállítás és a vasúti árufuvarozás körében utazó munkakörben foglalkoztatott munkavállalóknál.

Munkaidő

Módosulnak a munkaidőre vonatkozó törvényi szabályoktól eltérő megállapodások keretei is. A munkaközi szünet szabályaitól például csak a munkavállaló javára lehet majd eltérni: legalább hat órás munkaidő esetén napi 20 perc, kilenc órás munkaidőnél pedig ezen felül még legalább 25 perc szünetet kötelező biztosítani.

Vasárnapi munkavégzés

A kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmet kiszolgáló szolgáltatónál, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál a módosítás lehetővé teszi, hogy vasárnapra rendes munkaidőben is beoszthatók legyenek a kereskedelmi tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalók. A vasárnapi munkavégzésért viszont 50%-os bérpótlék jár.

• munka törvénykönyve
• hasznos tippek
• fizetés
• Terasz