Némely állat szédületes alkalmazkodóképességével még a legádázabb körülmények között is képes az életben maradásra. A Svalbard rénszarvas például szükség esetén ultraviolára kapcsolja látását, az aranyvakond pedig szatellitmódba a fejét.
De ott az orchidea manó is, aki nemcsak méretén, de színén is tud változtatni. A legvadabb túlélés című dokumentumsorozat bemutatja az egyes fajok különleges képességeit.
Az állatok túlélési praktikái
A sorozat tíz részből álló második évada érdekes életbenmaradási praktikákat nyújt 2020. február 13-tól csütörtökönként, 19:00-tól a Viasat Nature-ön. Addig is, íme néhány érdekesség!

A sarkkörhöz közeli norvég szigeteken él a Svalbard rénszarvas, fajának legkisebb példánya, amely az egyméteres magasságot sem éri el. A tél közeledtével fel kell hizlalnia magát a túléléshez, ám a hóban nem könnyű élelmet találni. A cél érdekében képes változtatni a látásán és ultraviolára kapcsolni, hogy kiszúrja a nagy fehérségben rejtőző lárvákat, férgeket.
Fotó: Owen Newman / Getty Images Hungary

Az orchidea manó egy különleges rovarfajta, amely veszély esetén nem csupán a méretét tudja megváltoztatni, de a színét is. Kikelését követően gyorsan kell cselekednie az életben maradásért, ugyanis a különböző ragadozók mellett saját, szintén frissen kikelt fajtársai is leselkednek rá. Szerencsére húsz perc elég ahhoz, hogy páncélja megszilárduljon.
Fotó: AL-Travelpicture / Getty Images Hungary

A ganajtúró bogarak a világ legerősebb állatai közé tartoznak. Hihetetlenül masszív lábaikkal képesek akár a súlyuk tízszeresét megmozgatni, nem ritkán emelkedőn felfelé. Ráadásul bitang jó a szaglásuk: néhány száz méterről is megérzik a ganajt, ami táplálékul szolgálhat.
Fotó: Andia

A hawaii gébek alig pár centisek, de akár egy százméteres vízesést is képesek megmászni úgy, hogy a hasukon található szívókorongok segítségével a sziklákhoz tapadnak. Mindezt azért, hogy elérjék a táplálékban gazdag édesvizet. Vajon mit jelent mindez emberi mértékben? Mintha árral szemben megmásznánk a Mount Everestet - háromszor egymás után.
Fotó: NPS photo/Bryan Harry

Lehet, hogy a namíbiai sivatagban élő aranyvakond nem lát túl jól, sőt egyenesen vak, cserébe az egész feje úgy működik, mint egy nagy hallókészülék. Éjszaka vadászik, a fejét bedugja a homokba, így azonnal kiszúrja a közelben szöszmötölő termeszeket. Szatellitként működő fejével még ezek pozícióját és mozgásirányát is fel tudja mérni.
Fotó: Dan Kitwood / Getty Images Hungary
Fotók: Getty Images