Trianon, a legnagyobb indulatokat kavaró diktátum

Trianon a XX. századi magyar történelem egyik legtragikusabb eseménye volt, amely mély nyomokat hagyott a magyar történeti tudatban és a politikában. Aláírásának dátuma fekete gyásznapként szerepel minden jóérzésű magyar ember szívében.

Szélsőségesebb irredenta megnyilvánulások vagy éppen csak a mélyen érző és reménykedő hazafiak vágyainak kifejezéseképpen időről időre felbukkannak a sajtóban olyan állítások, miszerint a trianoni békeszerződés lejár, érvényét veszíti, vagy esetleg újratárgyalható 2020-ban.

Mi történt 1920. június 4-én?

1920. június 4-én a történelmi nagy Magyarország kétharmadát büntetésképpen elcsatolták a szomszédos országokhoz. Az igazságtalan diktátumot az antanthatalmak szövetsége kényszerítette Magyarországra. A magyar delegációt Apponyi Albert gróf vezette, de őt csak akkor hallgatták meg, amikor lezárták a paktumot.

Pedig a gróf felkészülten érkezett, komoly és tényekkel alátámasztott érvekkel akarta meggyőzni a nagyhatalmak képviselőit a szerződés jogtalanságáról és igazságtalanságáról. Nála volt a híres vörös térkép is, amelyet gróf Teleki Pál földrajztudós rajzolt. A Kárpát-medence részletes etnikai térképén vörössel jelölte a magyar populációt.

Minden kétségbeesett igyekezet ellenére a szerződés értelmében többek között Erdély, a Felvidék és a Délvidék megszűnt magyar területnek lenni, ezzel együtt több mint tízmillió magyar kényszerült a szülőföldjén kívül élni.

Lejár a békeszerződés 2020. június 4-én?

A rövid válasz az, hogy nem jár le a szerződés. Ablonczy Balázs történész erről is ír Trianon-legendák című, egyesek által provokatívnak ható könyvében. A trianoni békeszerződés nem tartalmaz időkorlátra vonatkozó utalást, sem titkos záradékot, ami a visszacsatolásra okot adhatna.

A hosszabb verzió jóval bonyolultabb ennél. A békeszerződésként csúfolt méltatlan egyezmény ugyanis már hatályon kívül van. Felülírta az 1947-es párizsi békeszerződés, amelyben kis módosításokkal és határmozgatással, de visszaálltak a trianoni egyezmény által kijelölt vonalak.

Ilyen volt a holokauszt Magyarországon

Szomorú képek a korszak legborzalmasabb szégyenéről, melynek hazánk is része volt.

Összeesküvés-elméletek

Nem igaz továbbá az sem, hogy Georges Clemenceau francia miniszterelnök azért volt különösen elutasító a magyar oldal igényeivel szemben, mert bosszút akart állni magyar menyén, aki elvált a fiától. Korabeli levelezések azt bizonyították, hogy Ida Clemenceau, született Michnay Ida a válás után is jó viszonyt ápolt apósával. Az sem helytálló, hogy csak a Kis-Trianonként ismert alsóbb rendű palotában írták alá a paktumot, mert a Nagy-Trianon-kastélyban történt az egyezmény ratifikálása.

Van titkos záradék, ami reményt adhat?

Nincsen olyan jellegű clausula, amely okot adna a reményre az esetleges visszacsatolást illetően. Olyan megjegyzés van a szerződés 19. cikkelyében, amely a következőket tartalmazza: "A közgyűlés időnként felhívhatja a Szövetség tagjait az alkalmazhatatlanná vált szerződéseknek és olyan nemzetközi állapotoknak újabb megvizsgálására, amelyeknek fennmaradása a világbékét veszélyeztetné."

Ez azonban sajnos idáig nem történt meg, és valószínűleg nem is fog megtörténni. Ugyanis az indítványhoz az összes érintett nemzetnek úgy kellene döntenie, hogy a felülvizsgálatra szükség van a béke fenntartásához. Ez pedig aligha elképzelhető a szomszédos országokban tapasztalt magyarellenes hangulat miatt.

• történelem
• érdekesség
• magyar
• trianoni békeszerződés
• Terasz