Tranzakciós adó: közbeszól az EU?

Szerdán Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter megerősítette Orbán Viktor miniszterelnök korábbi szavait, melyek szerint a pénzügyi tranzakciós illetéket nem az emberekkel fizettetik meg, ehelyett az adó alanyai a bankok, pénzintézetek lesznek.

Matolcsy közölte azt is: a kormány azzal számol, hogy a bankok az éles verseny miatt nem tudják majd az ügyfelekre áthárítani az adót.

A konvergenciaprogramban más van

Mindez ellentmond annak, amit a konvergenciaprogramban írt a Nemzetgazdasági Minisztérium, a dokumentumban ugyanis az áll, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték és a távközlési szolgáltatási adó esetében a várt adóbevétel megoszlik a vállalatok és a háztartások között.

Erről táblázat is készült, melyből egyrészt kiderül, hogy a GDP hány százalékát szednék be az illetéken keresztül, másrészt, hogy hogyan oszlik meg az adóbevétel a gazdasági szereplők között.

A táblázat alapján a GDP 0,7%-a folyik be az új illetéknek hála. A konvergenciaprogram szerint a GDP 0,6%-ának megfelelő összeget fizetik majd a vállalatok, 0,1%-át pedig a fogyasztók. Ha a 130 milliárdos árbevételt nézzük, akkor ez annyit jelent, hogy a lakosságra mintegy 20 milliárd forintnyi befizetés hárul, ami 2013-ban - a csecsemőket is beleszámolva - személyenként 2 ezer forint mínusz.

Hogy pontosan mi szerepel a konvergenciaprogramban, az azért fontos, mert a program nem egy vitaanyag, és nem is egy tájékoztató kiadvány, hanem az EU felé tett vállalások gyűjteménye. Az EU egyelőre nem szólalt meg az ügyben.

Baj lehet, ha kiderül, hogy ez egy burkolt adó

Az Európai Unióban egyébként az illetékekre vonatkozóan nincsenek tagállami szinten kötelező szabályok. Követelményeket csak az adókkal kapcsolatban  támasztanak, ilyen például, hogy 5%-nál nem lehet alacsonyabb a forgalmi adó.

Kovács László, a Európai Bizottság egykori adóügyi biztosa kérdésünkre, hogy származhat-e bajunk az illetéknek nevezett új adó bevezetéséből, közölte: a kormánynak a döntés előtt érdemes lett volna konzultálnia az EB szakértőivel, mert hiába nincsenek az illetékekre vonatkozóan uniós szabályok, nem zárható ki, hogy az Európai Bizottság szakértői vizsgálódni kezdenek az ügyben.

Ha a szakemberek arra jutnak, hogy az illeték tulajdonképpen egy burkolt adó, akkor a vizsgálódás folytatódik. Ebben az esetben a szakértők arra a kérdésre keresik majd a választ, hogy a górcső alá vett adó tulajdonképpen milyen adó.

Gond akkor lesz, ha arra jutnak, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték valójában egy áfa típusú forgalmi adó, ekkor ugyanis végső esetben akár az Európai Bíróság elé is kerülhet az ügy, mivel az Európai Unió tagállamaiban nem lehet kétfajta forgalmi adó. Ilyenkor egyébként az Európai Bizottság először tájékoztatást kér az adott tagállamtól. Ha az érvek nem győzik meg az EB-t, akkor az következő lépésként felszólítja a tagállamot, hogy szüntesse meg az adót. Az Európai Bírósághoz csak akkor fordulnak, ha az adó megszüntetésére a felszólítás ellenére sem kerül sor.

Az IMF-nek se tetszett a bankadó

Mivel a részletes szabályokat egyelőre még nem ismerjük, így a témában csak a nemzetgazdasági miniszter szavaira hivatkozhatunk. Ez alapján az illeték adó, mégpedig egy újabb bankadó, melynek magyarországi bevezetését korábban élesen kritizálta az Európai Központi Bank, ráadásul a miniszter tavaly szeptemberi nyilatkozata alapján az IMF sem lelkesedett a sarcért.

A miniszter akkor úgy fogalmazott: ha tehetné, az IMF visszavonatná a bankadót.

- Minden hasonló jellegű magyar döntést megpróbáltak megtorpedózni és visszafordítani, meggátolni a fertőzést, hiszen mindig azt mondták, hogy ha ti bankadót vezettek be, mindenki be fogja vezetni, 12-en bevezették, ha ti a nyugdíjpénztárt megreformáljátok, mindenki utánatok megy - mondta akkor Matolcsy György.

Mindez azért érdekes, mert kormány már közel fél éve próbál dűlőre jutni az IMF-fel egy hazánknak nyújtandó gigahitelről, egyelőre sikertelenül. Matolcsy arra a kérdésre, hogy az új adók változhatnak-e az IMF-tárgyalások során, azt mondta, a hiteltárgyalások mindenre kiterjednek, az első visszajelzések biztatóak.

A bankszövetség finoman szólva meglepődött

Az újabb bankadó hírére szerda este reagált a bankszövetség, hangsúlyozva, hogy a bejelentés ellentmond a kormány és a szövetség között tavaly létrejött megállapodásnak, amely szerint 2013-ban felére csökken, majd 2014-ben megszűnik a bankadó, és újabb adókkal már nem terhelik a szektort.

A bankszövetség hozzátette, a bankok adóztatása és a kormány gazdasági növekedéssel kapcsolatos várakozásai között erős ellentmondás feszül. Hiszen, ha a pénzügyi intézményeket többletterhek sújtják, az szükségképpen visszaveti a pénzügyi intézmények hitelezési képességét, illetve tovább növeli a hitelek árát, ami viszont szembemegy a kormány célkitűzésével, amely a magyar vállalkozások hitelhez jutásáról szól, a pénzügyi közvetítőrendszer aktív szerepvállalása mellett.

Matolcsy: segíti a növekedést az új adó

Matolcsy György ezzel kapcsolatban azt mondta: a tranzakciós adó nemhogy nem rontja a gazdasági növekedés kilátásait, hanem éppen segíti, mivel - ellentétben elődeivel - ez egy állandó, a rendszerbe beépülő adófajta.

Matolcsy hozzátette, ha a bankok a bankszövetséggel meghatározott mértékben bővítik a hitelezést, akkor teljes egészében elengedik a korábbi bankadó 2013-ra eső megfelezett, 60 milliárdos értékét.

• matolcsy györgy
• pénzügy
• adó
• Terasz