Több ezer éves múmiák halálára derült fény Budapesten

A Szépművészeti Múzeum ez év elején indította programját az Egyiptomi Gyűjteményben őrzött négy múmia átfogó vizsgálatát megcélozva. A Budapest Múmia Projekt célja az volt, hogy életre keltse a négy, az ókori Egyiptomban élt embert, megismerje azok múltját, meghatározva az egyes mumifikált személyek biológiai jellegzetességeit. Egykori vonásaikat, betegségeiket, haláluk idejét, okát valamint körülményeit, továbbá a testek mumifikálásának menetét és technikáját is megállapították. A Múmiák testközelben című kiállítást 2011. június 9–től 2012. február 19-ig láthatod.

Múmiák testközelben

A kiállítás a négy múmiát az egyiptomi kultúra négy hozzájuk köthető aspektusában mutatja be: demográfia az ókori Egyiptomban: betegségek és halál; az egyiptomi mumifikálás technikája: a testek konzerválása; felkészülés a túlvilágra: az egyiptomi múmiák külső díszei, valamint ideál és portré: a személyiség ábrázolása az ókori egyiptomi művészetben. A kiállítás ezen részében a látogatók az arcrekonstrukciónak köszönhetően megismerhetik egy több, mint kétezer évvel ezelőtt élt egyiptomi ember, Hortesznaht valódi arcvonásait is.

A négy múmia múltja

A múzeum gyűjteményében őrzött négy múmiáról eddig keveset tudtak a szakemberek. Korukat, történetüket, mumifikálások módját, haláluk okát eddig jórészt homály fedte, a nemrég lezárult vizsgálatoknak köszönhetően azonban sok kérdésre fény derült.

A Rer néven ismert múmiáról a vizsgálatok során kiderült, hogy egy 20 és 24 év közötti, az időszámításunk előtti 4-3. században elhunyt nőt takar, akinek csontváza meglehetősen roncsolódott, valószínűleg erős fizikai trauma okozta a halálát.

Hortesznaht múmiáját pontosabb történeti és kulturális kontextusba sikerült helyezniük a kutatóknak. A koporsó ikonográfiájának elemzése és a mumifikálás technikájának CT-vizsgálata ugyanazt az eredményt hozta: Hortesznaht múmiája és koporsója az időszámításunk előtti 3. századi, Ahmim városához kötődő temetkezési együttesekhez kapcsolható.

Az úgynevezett szombathelyi múmia néven ismert testen végzett vizsgálatok során nem csak a múmia korát sikerült megállapítani – a radiokarbon vizsgálat alapján az időszámításunk előtti 2-3. századból való – hanem az is bebizonyosodott, hogy egybetarozik a gyűjteményben őrzött, aranyozott arcú kartonázs koporsóval. A múmiáról eddig azt feltételezték, hogy Gróf Almásy László révén került Magyarországra, de mostani kutatások szerint Kunc Adolf prépost vásárolta Egyiptomban – 1896-ban –, és adományozta a szombathelyi premontrei gimnáziumnak.

Az úgynevezett kicsomagolt múmia esetében korának meghatározása volt a kutatás legfontosabb eredménye. A csontminta szénizotópos vizsgálata alapján elmondható, hogy a múmiát a késő Ptolemaiosz korszakban, az időszámításunk előtti 2-1. században készítették. A kémiai vizsgálatok a testet fedő sötét anyagot növényi gyantaként azonosították, mely szintén alátámasztja ezt a keltezést.

3D-s film a múmiákról

A kiállításhoz kapcsolódó, külön teremben megtekinthető 3 dimenziós filmet az Umbrella Post Production és a Laboratory Ideas készítette, a Budapest Múmia Projekt vizsgálatsorozatát végig kísérő kisfilm Szalay Péter Balázs Béla-díjas rendező és Nagy Ernő operatőr munkája. A vetítés a Sharp Electronics vállalat által kifejlesztett és alkalmazott – aktív szemüveges – 3D technológián alapul, és egyedülállóan valósághű élményt nyújt.

• múzeum
• kiállítás
• múmia
• programajánló
• kulturális ajánló
• Terasz