Tízezreket tehetsz zsebre!

A Munka Törvénykönyve szigorúan előírja, hogy miképp nézzen ki a munkaszerződés, milyen formai elemeket kötelező tartalmaznia, ezzel együtt pedig meghatározza a maximális munkaidőt, és előirányozza az ezért járó minimális fizetést. Meghatározza továbbá, hogy a kötelező munkaórákon kívüli munkavégzésért milyen jövedelemkiegészítés, vagyis pótlék jár a munkavállalóknak.

A bérpótlékok körébe a túlóráért fizetendő pótlékon kívül még számos típus tartozik - ezekre akkor vagy jogosult, ha a szokásostól eltérő munkát végzel, vagy maga a munkavégzés módja eltérő.

Bérpótlékok a személyi alapbér alapján

Akkor kötelessége a munkaadónak bérpótlékot megállapítani, ha a munkavállaló különleges helyen vagy különleges munkakörülmények között dolgozik, vagy munkáját az általában szokásostól eltérő módon vagy időben végzi. Ha ez a munkaviszonyából nem természetesen következik, és a tényt a jövedelme megállapításánál nem vették figyelembe, a Munka Törvénykönyve szerint bérpótlék illeti meg.

Legyen szó túlóráért vagy éjszakai munkavégzésért járó pótlékról, annak kiszámításánál minden esetben a személyi alapbér összegét kell figyelembe venni - az egyes pótlékok a törvényben meghatározott módon, százalékos értékben kerülnek kiszámításra.

A kollektív szerződés másként rendelkezhet

A kollektív szerződésben a felek bizonyos keretek között eltérhetnek a törvényben előírtaktól, de csak pozitív irányban, tehát a kötelezően fizetendő pótlékokon kívül továbbiakban állapodhatnak meg, csökkenteni nem csökkenthetik a pótlékok körét. További pótlékok megállapítására különösen akkor van szükség, ha a különleges munkakörülmények eseti jellegűek - havonta vagy félévente egyszer-kétszer fordulnak elő.

Külön bérpótlékot szükséges akkor is megállapítani, ha a különleges munkakörülmények csak bizonyos alkalmazottakat érintenek.

Túlóra, hétvégi munka, éjszakai munkavégzés esetén

A Munka Törvénykönyve szerint a munkavállalót bérpótlék illeti meg éjszakai munkavégzés esetén, túlóra után, ha ügyeletet kell vállalnia, valamint akkor, ha pihenőnapon, illetve vasárnap kell dolgoznia. Az éjjel 22 órától reggel hatig tartó munkavégzés esetén az alapbéren kívül jogosult vagy annak 15%-ára. Több műszakos munkavégzés esetén a délutáni műszakért is ennyi jár - ez a 14 és 22 óra közötti időszak -, éjjeli műszakért - a 22 órától reggel 6 óráig tartó időszakra - pedig az alapbéren felül annak 30%-a illet meg pótlékként. Több műszakos, de folytonos beosztásban további 5%, illetve 10% bérpótlékra vagy jogosult.

A túlóráért is fizetniük kell a munkaadóknak. Rendes munkaidőn felüli munkavégzésért, illetve akkor, ha túlóra nélkül nem teljesíthető az elvárt munkamennyiség, az arra járó rendes béren felül további 50% bérpótlék jár. Továbbá akkor is igényt tarthatsz bérpótlékra, ha olyan munkával bíznak meg, ami egyébként nem tartozik a munkakörödbe, viszont a saját munkádon felül teljesíted.

Akkor is jár bérpótlék, ha további pihenőnapot engedélyeznek

A törvény előírja, hogy a munkaadó 50%-os bérpótlékot köteles fizetni, ha pihenőnapon - szombaton vagy vasárnap - végeztet munkát az alkalmazottakkal. Ekkor azonban a munkával töltött pihenőnap helyett egy másik pihenőnapot kell engedélyeznie. Ha ezt nem teszi meg, akkor 100%-os bérpótlékra jogosult a munkavállaló. A munkaszüneti napon végzett munkáért is jár rendes munkabér, valamint ezen felül a távolléti díj - utóbbi a munkaszüneti napon nem dolgozókat megillető díj.

A vasárnapi munkavégzés

A vasárnapi munkavégzésért viszont nem jár bérpótlék, ha megszakítás nélküli munkarendben vagy munkakörben, esetleg a rendeltetése miatt vasárnap is működő munkáltatónál dolgozol, vagy, ha részmunkaidőben dolgozol, de a munkaadód - a vele történt előzetes megállapodás alapján - szombaton és vasárnap rendes munkaidőben foglalkoztat.

A vasárnapi munkavégzésért járó bérpótlékot akkor veheted igénybe, ha ezen a napon a munkaidő-beosztásod szerint dolgozol. A vasárnapi rendkívüli munkavégzésért az ezen a jogcímen járó bérpótlék illet meg.

• pénz
• munka törvénykönyve
• karrier és siker
• jövedelem
• Terasz