Rovarok lepték el a magyar folyó felszínét - Ilyen látványos a tiszavirágzás idén

Nézd meg képeken a kérészrajzást!

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Ezekben a napokban tetőzött a kérészek tömeges rajzása a Tiszán. Június első napjaiban már néhány kósza példány felbukkant a Maroson, melyekre a sirályok is felfigyeltek, de a zivatarokkal kísért hidegfront kissé visszavetette repülésüket. A tiszavirágzás csodálatos jelensége az alkonyati órákban, este 6 és 9 óra között zajlik. A kérészek rajzása nem számítható ki pontosan, sok körülmény befolyásolja: a hőmérséklet, a vízállás, a szélviszonyok és a felhősödés.

Azon kívül, hogy egy rendkívül látványos esemény, fontos ökológiai jelentősége is van a tiszavirágzásnak. A rovarok számos hal-, madár- és békafaj táplálékául szolgálnak. Ilyenkor számtalan sirályt, csért, gémet, gólyát láthatunk, amint a terített asztalnál lakmároznak. A tiszavirág a legnagyobb európai kérész: 2,5-3,8 centiméteres, a fehér farksertéivel 12 centiméter hosszú is lehet. Egy nőstény általában 7-8 ezer petét rak a víz felszínére.

A megtermékenyített peték a fenékre süllyednek, kikelnek, majd az aljzatba és a partoldalba fúrják magukat és az iszap szerves korhadékával táplálkoznak. Egyedfejlődésük három évig tart, és közben 20-szor vedlenek. A kifejlett kérészek három év múltán emelkednek fel a víz felszínére, és ezután kezdenek el repülni, párosodnak, majd elpusztulnak.

Ezt is szeretjük