Te is rosszul tudtad? Nem 29-én van a szökőnap!

Mindenki ismeri a kisiskolás fejtörőt: ha valaki 20 éve született, de csak négyszer volt még születésnapja, akkor melyik napon született? A válasz mindig február 29-e, pedig a gyakori tévhittel ellentétben nem ez a szökőnap - hanem a mai, vagyis február 24-e.

Egyáltalán nem tűnik logikusnak? Pedig egyszerű a magyarázat. Cikkünkből azt is megtudhatod, miért van szükség szökőnapra, és milyen hagyományok kötődnek a ritka eseményhez.

Miért van szükség szökőnapra?

A világ legtöbb országában a Gergely-naptárt használják, amely 1582-ből, XIII. Gergely pápától származik.

Az évek és napok számítására használt kalendárium azonban némileg eltér a csillagászati naptártól, hiszen az évszakok és a csillagászati események nem pontosan 24 órás napokra lebontható ciklusonként ismétlődnek, ezért a naptár, ami ugyanannyi napot tartalmaz, minden évben elcsúszik a világ eseményeihez képest.

325-ben, az első nikaiai zsinaton a tavasz első napjának március 21-ét jelölték ki, de Gergely pápa idejére már tíznapos eltérés mutatkozott a Julianus-naptár és a csillagászati események között.

A szökőnapra azért van szükség, hogy ezt a különbséget korrigáljuk. Magyarországon 1587-ben vezették be a Gergely-naptárt, ekkor október 21-e, szombat után november 1-je, vasárnap következett, és ezzel szinkronba kerültünk a legtöbb európai országgal.

Melyik évben van szökőnap?

A Gergely-naptár szerint a 28 napos február minden negyedik évben plusz egy nappal bővül, ami korrigálja a csillagászati naptárhoz képest feltorlódott eltérést. Szökőnap tehát a néggyel osztható években van, azokban az években azonban, amelyek százzal is oszthatók, nincs szökőnap - kivételt képeznek a négyszázzal osztható évek, amelyek szintén szökőévek.

De miért nem 29-e a szökőnap?

Logikus a kérdés, hogy ha február 29 a plusz, nem minden naptári évben szereplő nap, akkor miért 24-ét jelölték ki szökőnapnak.

Ennek oka a római naptárban keresendő, amelyben Julius Caesar kihirdette, hogy "a március kalendasa előtti hatodik nap kettőztessék meg" - ez a mai naptárunk szerint február 23. napjának felel meg, amelyet a szökőnap követ - vagyis a 24-i nap olyan, mintha nem is létezne. A szökőévben olyan, mintha ez a nap eggyel eltolódna - például Mátyás-nap az összes többi évben február 24-én van, szökőévben viszont 25-ére kerül, és ugyanígy csúszik egyet február végéig az összes többi névnap is. Ennek megfelelően annak, aki február 24-én született, a szökőévekben a születésnapját is eggyel később, február 25-én kellene megtartania.

A többi naptár is korrigál

Nemcsak a nálunk használt Gergely-naptár, hanem a világ többi naptára is kiigazítja a csillagászati eseményekhez képest kialakuló csúszást. A kínai naptárba például szökőhónapot vezettek be, amit bonyolult szabály szerint számolnak, de így mindig a 11. hónapra kerül a téli napforduló. A héber naptárban szintén szökőhónap van, ami a 19 éves ciklus során hétszer fordul elő.

Az iráni naptár - a Wikipédia szerint - szintén négyévente iktat be egy szökőnapot, de nagyjából 33 évente ez a periódus egy évvel meghosszabbodik, tehát ekkor a szökőévek között öt év telik el. Ez a pontosabb, ám bonyolultabb rendszer a tavaszi napéjegyenlőséghez igazodik. Előfordul, hogy az említett 33 éves periódusokat megtöri egy 29 vagy 37 éves periódus.

Szökőévben egyszer...

Természetes, hogy a szökőnaphoz, mint minden ritka és különleges eseményhez, több hagyomány és hiedelem is köthető. Kapcsolódik hozzá például a ritka betegségek világnapja, bár ezt nem a valódi szökőnapon, hanem minden évben február utolsó napján tartják.

Egy régi ír hagyomány szerint pedig négyévente egyszer, a szökőnapon a nők is tehetnek házassági ajánlatot - ha a kiszemelt férfi addig nem szánná rá magát a lépésre.

• naptár
• érdekességek a világból
• Terasz