Saját fegyverét vetik be Orbán Viktor ellen

A Hálózat a Tanszabadságért szerint drámai jövőt vetít előre a kormány döntése a jövő évi felsőoktatási keretszámok csökkentéséről.

A szervezet csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleményben fejezte ki tiltakozását a leendő hallgatók érdekeinek és Magyarország jövőjének semmibevétele ellen.

A jelentkezők 80%-át megfosztják a lehetőségtől

Kifejtették, hogy a kormánydöntésben a felsőoktatás önfenntartóvá tételét célzó miniszterelnöki szándék megvalósulását látják. Kitérve arra, hogy 2013 szeptemberétől tízezer államilag támogatott egyetemi-főiskolai hallgató kezdheti meg tanulmányait, azt írták: ezzel megfosztják ettől a lehetőségtől a jelentkezők 80%-át, hiszen mindenki másnak fizetnie kell a tanulás lehetőségéért.

Utaltak arra is, hogy a magyar közoktatás egyik legkomolyabb gondja a szelektivitás, a gyerekek társadalmi helyzetétől függő, az iskoláztatás korai szakaszától megfigyelhető kiválasztási mechanizmus. Ez jelenik meg most véleményük szerint a felsőoktatásban is, azaz, aki tehetős családba született, tanulhat egyetemen, főiskolán, akinek nem futja a tanulás díját megfizetni, még ha tehetsége alapján ott is lenne a helye, nem mehet.

Drámai jövő

A HAT szerint drámai jövőt vetít előre a kormányzati döntés. Rámutattak arra, már most sok magyar fiatal kezdte meg tanulmányait külföldi egyetemeken, főiskolákon. Ha ehhez hozzá számolják azokat a magasan képzett szakembereket, akik az elmúlt két évben a jobb élet reményében hagyták el az országot, tapasztalható: drámai veszteség éri a hazát. Ez a folyamat csak rendkívüli erőfeszítésekkel lesz visszafordítható - értékelik.

Népszavazás lesz

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke, Nagy Dávid - aki egyébként korábban nem, vagy alig bírálta a Fidesz döntéseit - csütörtökön jelentette be, hogy népszavazást kezdeményeznek a minőségi, európai színvonalú és tandíjmentes magyar felsőoktatásért.

A hallgatói szervezet vezetője a Nemzetgazdasági Minisztérium előtti sajtótájékoztatón elmondta: további lépéseket is terveznek, az intézmények képviselőivel pénteken egyeztetnek, de jövő hétre már várhatóak megmozdulások. Nagy Dávid a lehetséges lépések között említette nagyobb demonstrációk tartását, és a kisebb egyetemfoglalásokat is. A HÖOK elnöke kijelentette: követelik a tandíjmentes felsőoktatást, a röghöz kötés eltörlését és a jövő évi keretszámok azonnali felülvizsgálatát.

Giró-Szász András: a diákhitel nem tandíj

A kormányszóvivő az MTI-nek reagálva azt mondta, a hallgatói önkormányzat állításaival szemben a kabinet jelenlegi felsőoktatási koncepciójának az a lényege, hogy a korábbiakkal szemben mindenkinek elérhetővé teszi a felsőfokú tanulmányok elvégzését, aki átlépi a bekerüléshez szükséges ponthatárt.

Korábban, ha valaki nem volt állami ösztöndíjas, ezt csak akkor tehette meg, ha rendelkezett a finanszírozáshoz szükséges anyagi feltételekkel - közölte Giró-Szász András, hangsúlyozva, hogy a jelenlegi rendszerben az állam mindenkinek kifizeti felsőoktatási tanulmányait: valakinek hallgatói ösztöndíj formájában, valakinek pedig a Diákhitel 2 finanszírozásában. Az utóbbit igénybe vevők esetében pedig ha az államnál helyezkednek el, az állam kiváltja őket a hitelükből, ha pedig a piacon vállalnak munkát, akkor adókedvezménnyel ösztönzi a cégeket arra, hogy vállalják át e terheket - magyarázta.

A szóvivő szavai szerint az állam felsőoktatási koncepciója lehetővé teszi, hogy - ellentétben a korábbiakkal, amikor 50-60 ezer diák tanulhatott egyetemeken, főiskolákon - felülről lényegében teljesen nyitott legyen a felsőoktatás, és akár 100-120 ezer diák is részt vehessen benne, hiszen mindenkinek finanszírozza az állam a felsőoktatási képzését.

Ennyire lesz versenyképes a magyar felsőoktatás

Érdekesség, hogy a mohaonline.hu készített egy infografikát arról, hogy a változtatás fényében mennyire lesz versenyképes a magyar felsőoktatás a többi európai országokhoz képest. Az infografika magáért beszél.

• orbán viktor
• belföld
• tandíj
• főiskola
• Terasz