Porig rombolták a főváros egyik legromantikusabb részét: 100 éve így nézett ki a Tabán
Egy egész világ tűnt el száz évvel ezelőtt azzal, hogy lerombolták Tabánt.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
A Tabán művészek ihletője volt a XIX. században, költők törzshelye volt, lerombolása ellen festők protestáltak, és képeket festettek, hogy megörökítsék emlékét.
Elnézve a régi fotókon girbegurba utcáit, hangulatos háztetőit, nem csoda, hogy sokak szívéhez közel nőtt ez a mára eltűnt városrész.
A budai Tabán története
A "tabán" szó török eredetű, és tímártelepet jelentett. Olyan városrészekre használták, ahol tímárok éltek és dolgoztak, ugyanis az egykori bőrművesek munkájának hatása erőteljes bűz volt, így elkülönülve éltek a régi településeken. Több magyar városban is létezik Tabán nevű városrész, de kétségtelenül a budai a leghíresebb.
A Tabán helyileg a budai Várhegy, a Gellérthegy és a Naphegy közé ékelődő völgy. Vonzó hely volt ez már őseink számára is a védettség, a napsütés, a Gellért-hegy lábánál lévő hévizek és a Duna közelsége miatt.
A 18. században az utcakép zsindelyfedésű vályogházakból és szabálytalan, kacskaringózó utcákból állt. Lakóik több évszázada szőlőműveléssel foglalkoztak, de voltak köztük iparosok és kereskedők is.
Az 1880-as filoxérajárvány következtében elpusztult a szőlő, így a lakosság jelentős része veszítette el megélhetésének forrását. Az Erzsébet híd és budai körút építkezési tervei sorra járultak hozzá a tervhez, hogy lebontsák a régi Tabánt.
Nem mindenki volt oda a Tabánért. Siklóssy László 1930-ban "rendezetlen, hegyes, gyalogközlekedéshez kényelmetlen" utcákra hivatkozott, és azt írta, hogy "egészségügyről és közbiztonságról nem is lehet beszélni", így ő is a lebontást pártolta.
Mások szerint a Tabán a századfordulóra vendéglőkkel, borozókkal teli, romantikus negyeddé vált, és már a budapesti Montmartre-ként emlegették. A kor művészeinek törzshelyévé vált. Megmentéséért olyan jeles személyiségek álltak ki, mint Szerb Antal.
A leghíresebb kocsma a képen látható Mélypince volt, melynek utolsó tulajdonosa, Krausz Poldi egy Krúdy-regényben is megjelent. Az irodalmárok kedvenc helye volt, gyakorta megfordult Krúdy mellett Bródy Sándor is a neves kocsmában.
A kép bal oldalán az úgynevezett Casanova-ház látható. A legenda szerint a világhírű nőcsábász e házban lakott. Elcsábította a házigazda lányát is, majd egy éjjel hazafelé megtámadták őt a budaiak az eset megtorlásaképp. A legenda történelmi hitelességét sokan kétségbe vonják.
1933. május 23-án kezdték el a Tabán lebontását. Tervben volt, hogy egy modern városrészt alakítanak ki a helyén, de a II. világháború miatt ezek az elképzelések sosem valósultak meg.
(Borító-és ajánlóképek forrása: fortepan/Szabó Lóránt/53604, a további képek forrása: fortepan/GGAABBOO/13256; fortepan/Magyar Földrajzi Mózeum/ Erdélyi Mór cége/86717; fortepan/Magyar Földrajzi Mózeum/ Erdélyi Mór cége/86721; fortepan/Magyar Földrajzi Mózeum/ Erdélyi Mór cége; 86748; fortepan/Saly Noémi/15111; Wikipédia/dr. Béla Krausz/FSZEK Budapest Gyűjtemény; fortepan/Magyar Földrajzi Mózeum/ Erdélyi Mór cége/86740; fortepan/Magyar Földrajzi Mózeum/ Erdélyi Mór cége/86737.)
