Közép-Ázsia ismeretlen vidéke számtalan látnivalóval kecsegteti az odalátogatókat, arra azonban fel kell készülni, hogy az egykori szovjet országokban, így Kirgizisztánban is a mai napig nyögik az épületek a második világháborút. A természeti látnivalókban gazdag, csodaszép vidékekről rengeteg fotót találni az interneten: az országok valódi oldalát azonban kevés fotós merte megmutatni. 

Mielőtt a Szovjetunió bekebelezte volna, a Közép-Ázsiában élő, nomád népek egy nagy kolóniaként töltötték mindennapjaikat. A határok felhúzásával azonban porba tiporták a romlatlan, természetes közösséget: az elnéptelenedett falvak, kihalt bányavárosok többségébe már csak hálni jár a lélek. Thijs Broekkamp nemcsak Kirgizisztánt, de az összes többi volt szovjet országot is bejárta, képei alapján pedig egyértelművé válik mindenki számára, hogy a világháború pusztítása nemcsak a harcok alatt, hanem azok után is jelen van.

A katonai ütközetek mellett természeti oka is van az üresen kongó utcáknak: a kimerülő nyersanyagkészletek miatt visszaszorult a legelterjedtebb megélhetési forrás, az érckitermelés is. A terület sugárszennyezettsége is számottevő, a radioaktív sugárzás mértéke egyes helyeken máig a határértékek felett van. Ezért kevesen vállalják, hogy új életet kezdjenek az Ázsia Svájcának is aposztrofált, mesébe illő hegyekkel ölelt területen, ami így előbb-utóbb az enyészeté lesz.