Egészen különleges külsőt örökölnek a sziget lakói egy genetikai eltérés miatt

Nem a fotók kedvéért festették szőkére a hajukat: a gének okozzák a szembetűnő eltérést.

Salamon-szigetek lakói
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A Csendes-óceán nyugati részén, Ausztráliától északra elterülő több mint ezer szigetből álló szigetcsoportban találhatók a Salamon-szigetek. Az éghajlat az égövnek megfelelően egyenlítői, erős esőzésekkel és tájfunokkal tűzdelve, a lakosság azonban nem szokványos.

A szigeteken élő népcsoport bőre fekete, de a lakók 5-10%-a e mellé arany tincsekkel van megáldva, amivel a világon Európa után a másodikok szőkeségben.

Ezért sok a szőke

Bár eleinte a gyarmatosítással magyarázták a világos színű loknikat, egy nagyszabású kutatás igazolta, hogy valójában a gének tehetnek mindenről. A Stanford Egyetem széles körű vizsgálatában megmérték a lakosok testsúlyát, magasságát és vérnyomását, illetve nyálmintát vettek tőlük. A kutatás alapját képező hajszínt is feljegyezték, majd laboratóriumi körülmények között vágtak bele a vizsgálódásba.

melanéz salamonsziget

A speciális technikáknak köszönhetően gyorsan megállapításra került, hogy valójában genetikai különbség van a sötét és világos hajú egyének közt, egész pontosan a 9. kromoszómán található eltérés felel a furcsaságért. A szőke hajat a helyiek génmutáció helyett az életmóddal magyarázták: úgy tartották, hogy aki több halat eszik, és sokat van a napon, az kiszőkül.

A valóságban azonban már a magzati korban eldől, ki lesz világos hajú, és ki nem. A különleges tincsek főleg a kisebbeknél látványosak, a korral enyhén sötétül a haj árnyalata. A teljesen fekete színt viszont sosem érik el, és a napfény valóban hozzájárul a hajkorona szőkén tartásához.

A melanéz népcsoport

A melanéz népcsoport békés, modernizációra jóval nyitottabb törzsekből áll, mint a szentinelézek. Számukra a közösség és az összetartozás a legfontosabb értékek, egészen kicsi kortól ebben a szellemiségben nőnek fel a gyerekek is. A lakók mindenben számíthatnak egymásra, és önzetlenül segítik az elesetteket.

A külsővel kapcsolatban semmiféle diszkrimináció nem áll fenn, ám a nők - ahogy a legtöbb fejlődő országban - elképesztő elnyomás alatt élnek. A lányok feladata kiskoruktól a háztartásbeli segédkezés, a gyereknevelés, illetve a kert rendezése és rendben tartása. Onnantól számít valaki nőnek, ha ki tud vágni egy fát, tud vizet hozni, és az édesanyja távollétében is étellel várja haza a dolgos férfiakat. A civilizáció térhódításának köszönhetően némiképp kezdenek elmosódni az éles nemi határvonalak, de sajnos nem a közeljövőben várható áttörés a női egyenjogúság irányába. 

Képek: Pinterest, Getty Images

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban az AI, vagyis a mesterséges intelligencia előretöréséről, jövőjéről és esetleges veszélyeiről dilemmázzunk. Valóban elveheti a munkánkat az AI? Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Hogyan hasznosítható az oktatásban? Teremthet munkahelyeket? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Szertics Gergely AI szakértő, Kazár Zalán Kristóf, a Femina vezető szerkesztő-újságírója és Pintér Ada műsorvezető.

Promóció

A nő, aki kapcsolatba lépett a szentinelézekkel

Az agresszív, barátságtalan törzsként elkönyvelt nép 1991-ben megnyílt egy külvilágból érkező nőnek.

A nő, akinek sikerült a lehetetlen: kapcsolatba lépett a világ legelszigeteltebb törzsével

Nézegess képeket!

Elolvasom
Ezt is szeretjük