Egészen különleges külsőt örökölnek a sziget lakói egy genetikai eltérés miatt
Nem a fotók kedvéért festették szőkére a hajukat: a gének okozzák a szembetűnő eltérést.
A Csendes-óceán nyugati részén, Ausztráliától északra elterülő több mint ezer szigetből álló szigetcsoportban találhatók a Salamon-szigetek. Az éghajlat az égövnek megfelelően egyenlítői, erős esőzésekkel és tájfunokkal tűzdelve, a lakosság azonban nem szokványos.
A szigeteken élő népcsoport bőre fekete, de a lakók 5-10%-a e mellé arany tincsekkel van megáldva, amivel a világon Európa után a másodikok szőkeségben.
Ezért sok a szőke
Bár eleinte a gyarmatosítással magyarázták a világos színű loknikat, egy nagyszabású kutatás igazolta, hogy valójában a gének tehetnek mindenről. A Stanford Egyetem széles körű vizsgálatában megmérték a lakosok testsúlyát, magasságát és vérnyomását, illetve nyálmintát vettek tőlük. A kutatás alapját képező hajszínt is feljegyezték, majd laboratóriumi körülmények között vágtak bele a vizsgálódásba.
A speciális technikáknak köszönhetően gyorsan megállapításra került, hogy valójában genetikai különbség van a sötét és világos hajú egyének közt, egész pontosan a 9. kromoszómán található eltérés felel a furcsaságért. A szőke hajat a helyiek génmutáció helyett az életmóddal magyarázták: úgy tartották, hogy aki több halat eszik, és sokat van a napon, az kiszőkül.
A valóságban azonban már a magzati korban eldől, ki lesz világos hajú, és ki nem. A különleges tincsek főleg a kisebbeknél látványosak, a korral enyhén sötétül a haj árnyalata. A teljesen fekete színt viszont sosem érik el, és a napfény valóban hozzájárul a hajkorona szőkén tartásához.
A melanéz népcsoport
A melanéz népcsoport békés, modernizációra jóval nyitottabb törzsekből áll, mint a szentinelézek. Számukra a közösség és az összetartozás a legfontosabb értékek, egészen kicsi kortól ebben a szellemiségben nőnek fel a gyerekek is. A lakók mindenben számíthatnak egymásra, és önzetlenül segítik az elesetteket.
A külsővel kapcsolatban semmiféle diszkrimináció nem áll fenn, ám a nők - ahogy a legtöbb fejlődő országban - elképesztő elnyomás alatt élnek. A lányok feladata kiskoruktól a háztartásbeli segédkezés, a gyereknevelés, illetve a kert rendezése és rendben tartása. Onnantól számít valaki nőnek, ha ki tud vágni egy fát, tud vizet hozni, és az édesanyja távollétében is étellel várja haza a dolgos férfiakat. A civilizáció térhódításának köszönhetően némiképp kezdenek elmosódni az éles nemi határvonalak, de sajnos nem a közeljövőben várható áttörés a női egyenjogúság irányába.
Képek: Pinterest, Getty Images
A változókorról tabuk nélkül - Hogyan küzdj meg az életközepi válsággal nőként?
Iványi Orsolya, a menopauzaedukáció egyik legnagyobb hazai szószólója, tabuk nélkül beszél a változókor testi-lelki kihívásairól, és arról, hogyan élhetjük meg ezt az időszakot, mint új kezdetet. A Femina Klub novemberi előadásán hasznos tanácsokat kaphatsz az életközepi krízisek kezelésére, és megtudhatod, hogyan értelmezhetjük újra önmagunkat, karrierünket és kapcsolatrendszerünket.
További részletek: feminaklub.hu/
Használd az „IVANYI” kuponkódot, és 20% kedvezménnyel vásárolhatod meg a jegyed!
Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.
Időpont: 2024. november 27. 18 óra
Helyszín: MOM Kulturális Központ
Promóció
A nő, aki kapcsolatba lépett a szentinelézekkel
Az agresszív, barátságtalan törzsként elkönyvelt nép 1991-ben megnyílt egy külvilágból érkező nőnek.
A nő, akinek sikerült a lehetetlen: kapcsolatba lépett a világ legelszigeteltebb törzsével
Nézegess képeket!
ElolvasomOLVASD EL EZT IS!
- természet
- emberi test