Szívfacsaró fotók az Antarktisz pusztulásáról

Az ötödik legnagyobb kontinens, az Antarktisz a déli szélesség 55. fokától délre fekszik, és magán a kontinensen túl még néhány kisebb sziget is tartozik hozzá. A kutatóállomásokat leszámítva lakatlan, ám, ha így folytatódik a globális felmelegedés, hamarosan olyan mértékű lehet az olvadás, hogy még a térképeket is újra kell rajzolni. Az Antarktisz olvadása katasztrofális következményekkel járhat.

Szembetűnő változások

Az Antarktisz felfedezésének története igen kalandos, 1773-ban pillantotta meg először James Cook kapitány, ám csak 1911-ben sikerült Roald Amundsennek áthaladnia a Déli-sarkon.

Az első látásra élettelennek tűnő földrész már a korabeli beszámolók szerint is gazdag élővilággal büszkélkedhet, zuzmók, algák, pingvinek és fókák különböző fajai népesítik be. Ám a kutatások bebizonyították, hogy 140 millió éve páfrányok és lombos fák díszítették a felszínét, sőt, dinoszauruszok is éltek rajta.

A jégkorszak beköszöntével csak azok az élőlények maradtak fenn, melyek meg tudtak birkózni a fagyokkal, a szélsőséges időjárással és a hosszú, hónapokig tartó sötétséggel.

Száraz éghajlata miatt ma a világ legnagyobb sivatagaként emlegetik az Antarktiszt, a globális felmelegedés azonban jóval drasztikusabb hatásokkal járhat. A műholdas felvételeken jól látszik, hogy egykor a kontinenst szinte teljes egészében jég borította, eltekintve a part menti területektől és néhány hegycsúcstól.

Az utóbbi évtizedekben azonban rohamosan emelkedik a hőmérséklet, ezzel is gyorsítva a jégtáblák olvadását. Mindemellett az illegális fóka- és bálnavadászat a helyi állatvilág létét is nagymértékben fenyegeti.

Az olvadás hatásai

A globális felmelegedés legszembetűnőbb hatása a jégtakaró felolvadása: 2006-ban például nem kevesebb mint 200 milliárd tonna jeget vesztett a kontinens. A felolvadó jég megemeli a tengerek szintjét, ráadásul, mivel az Antarktisz a Föld édesvíz-tartalékának nagy százalékát biztosítja, igen veszélyes lehet a kialakult helyzet. A kevésbé látványos változások közé az egyes területek éghajlatának változása vagy a csapadék eloszlásának módosulása tartozik, de a tenger- és légáramlatokra is komoly hatással lesz.

Az Antarktisz élővilága sem ússza meg a kialakult helyzetet: mivel a jégtakaró rohamosan csökken, az ebben élő rákszerű élőlények, vagyis a krillek száma is alacsonyabb lesz, ami a táplálkozási láncra van hatással. A pingvinek fő táplálékforrása a krill, ám drasztikus eltűnésük miatt például az Adelie-pingvinek populációja 40%-kal csökkent az utóbbi évtizedekben.

Azonban nem csak a pingvinek táplálkoznak krillel, hanem szinte minden élőlény a kontinensen, így más fajokat is a kihalás veszélye fenyegethet. A felmelegedés másik hátránya, hogy az eltűnő jégtakarók miatt egyre későbbre tolódik a pingvinek tavaszi fészekrakása, ezért kevésbé tudnak felkészülni a téli időjárásra fiókák.

Mit tehetünk?

A globális felmelegedés tulajdonképpen éghajlati változás, melynek során emelkedik az óceánok és a Föld hőmérséklete. A növekedés oka a 19. század óta beindult ipari termelés által a légkörbe kerülő gázok növekvő mennyisége, tehát egyértelműen emberi okokra vezethető vissza. Több nemzetközi egyezmény is született az utóbbi időben, ami arra buzdítja a vállalatokat, illetve az országokat, hogy csökkentsék az üvegházgáz-kibocsátásukat.

A legtöbb kutató úgy tartja, a változás a megújuló energiaforrások segítségével még megakadályozható lenne, vagyis, ha a szénről, a földgázról és a kőolajról a bolygó lakossága minél előbb áttérne a napenergia, szélenergia és geotermikus energia alkalmazására.

Ha te is szeretnél tenni valamit, ültess fákat, melyek megkötik a széndioxidot, így az nem tud a légkörbe jutni. Emellett próbáld meg csökkenteni a hulladék mennyiségét, amit lehet, használj fel másra. Ha reggelente autó helyett tömegközlekedéssel vagy biciklivel indulsz útnak, azzal is sokat teszel a Földért.

Képek: anniekatec.blogspot.com; en.wikipedia.org, Mohamed Ouda.

• katasztrófa
• érdekességek a világból
• Terasz