Mérgekkel dolgoztatják a 6 éves gyerekeket: szörnyű titkokat lepleztek le

A kormány egyik fontos érve a menekültek távoltartásával kapcsolatban, hogy mielőtt Magyarország határaihoz érkeznének, már akár több biztonságos országon áthaladtak. De mi számít egy menekültnek biztonságos országnak? Az ENSZ jelentése szerint a szíriai menekülteknek például a szomszédos országok egészen biztosan nem nyújtanak emberi életet. Szörnyű részleteket tárt fel az ENSZ napokban közölt jelentése arról, mi vár azokra a gyerekekre, akikkel családjuk nem a megfelelő országba menekül.

Vegyszerekkel, éhbérért dolgoznak a háború elől megmenekült gyerekek

Az UNICEF és a Save the Children közös jelentésének készítői elképesztő gyereksorsokkal találkoztak. Hiába menekült meg több millió szíriai kisgyerek a polgárháborútól, menekültként is szörnyű, jövőkép nélküli élet vár a többségükre.

Nehéz anyagokat mozgatnak, a földeken szüretelnek, vegyszerekkel - például rovarirtókkal - dolgoznak egész nap - ez vár azokra a gyerekekre, akik családjukkal Jordánia vagy Libanon menekülttáboraiba kerülnek, de egyeseknek még rosszabb "munkát" kell végezniük. Mindezt persze éhbérért, tanulás helyett.

A menekültek családjaiban a felnőttek szinte kizárt, hogy rendes munkát kapjanak, hiszen munkavállalási engedélyt sem tudnak szerezni. A segélyszervezetek enyhítenek valamicskét a helyzeten, de rengeteg gyerek kényszerül kiegészíteni a családi kasszát. A háború elől a környező országokba menekült mintegy négymillió szíriai fele gyerek, és a zömük dolgozik. Sokan már hatéves koruktól.

A jelentés összeállította, milyen típusú munkákat, és mennyi pénzért végezhetnek menekült gyerekek az említett országokban. Napi 4 dollárt, azaz 1000 forintot kapnak azok a gyerekek, akik libanoni burgonyaföldeken szüretelnek, de nem keresnek jobban azok sem, akik Bejrút utcáin árulnak ételt vagy palackozott vizet.

A legszomorúbb, hogy a legjobban fizető tevékenység a prostitúció, amivel akár tízszer annyi pénzre is szert tehetnek, mint utcai vízárusítással. Ez is főleg Bejrútra jellemző.

Iskolára már nem jut idő

Ezek a gyerekek egy héten akár hat-hét napot is dolgozhatnak, egyharmaduk nyolc óránál is többet. Ez persze az iskola rovására megy, Jordániában például a dolgozó menekült gyerekeknek a harmada sem jár suliba.

A veszélyes és hosszú munkanapok pedig megteszik a hatásukat: a jordániai Za'atari menekülttáborban végzett felmérés szerint a gyerekek háromnegyedének volt már valamilyen egészségügyi károsodása a munkája miatt.

A jelentés szerint a Szíriában maradt, békésebb területeken élő gyerekeknek is közel háromnegyede dolgozni kényszerül, hogy valahogy megéljen a családjuk az évek óta szétesőben lévő országban.

• külföld
• szíria
• menekültek
• Terasz