Hátborzongatóan néztek ki a szibériai Gulagok: jóformán egész nap dolgoztatták a foglyokat a dermesztő hidegben
Fagyos pokol, emberfeletti küzdelem és mérhetetlen szenvedés: a szibériai Gulagok világa máig a történelem egyik legsötétebb fejezete.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
A Gulagok (Glavnoje Upravlenyije Lagerej) és a Gupvi-táborok a Szovjetunió kényszermunkatáborainak rendszerét jelentették, melyek a sztálini diktatúra idején virágoztak fel. A táborok célja politikai ellenfelek, társadalmi „ellenségek” és más nemkívánatos személyek munkára kényszerítése volt, gyakran embertelen körülmények között. Magyarországon különösen a második világháború után váltak hírhedtté, amikor számos magyart hurcoltak el a „málenkij robot” jelszava alatt. A hozzávetőleges számadatok szerint 6-700 ezer magyar dolgozott a Szovjetunió különböző kényszermunkatáboraiban, közülük sokan Szibériában. Az ilyen helyek borzalmairól csak a túlélők visszaemlékezései révén értesülhetünk.
A szibériai Gulagok
A szibériai táborok különösen kegyetlenek voltak, hiszen a foglyoknak nemcsak a hosszú munkanapokkal, hanem az állandó hideggel is meg kellett küzdeniük. A mínusz 30-40 Celsius-fokos tél és a szűkös ellátás miatt az éhezés, betegségek és fagyhalál mindennaposak voltak. Ennek ott sajnos nem volt jelentősége, hiszen a foglyokat pótolható „eszközökként” kezelték – képeken a hátborzongató táborok.
A magyarok körében az egyik legrettegettebb Gulag-tábor a vorkutai tábor volt, amit itthon Vorkutlagként emlegettek. A rabokat elsősorban szénbányászatban dolgoztatták, embertelen körülmények között. A halálozási arány magas volt, köszönhetően a hidegnek, az éhezésnek és a fizikai megterhelésnek. Több mint 200 ezer rab hunyt el itt.
Fotó: Dimitrios Karamitros / Getty Images Hungary
A Norilszk városánál található táborok fogvatartottai főként ipari létesítményeken, például bányákban dolgoztak. Norillag különösen hírhedt volt a rendkívül alacsony hőmérsékletéről és az embertelen munkakörülményekről.
Fotó: Laski Diffusion / Getty Images Hungary
Krasznojarszk környékére is jelentős számban szállítottak magyarokat. A rabok főként fakitermelésben és egyéb nehéz fizikai munkákban vettek részt. A táborok elszigetelt helyeken működtek, távol a városi civilizációtól. Magyarokat szállítottak Omszk megyébe is, amely Szibéria nyugati részén található. Itt mezőgazdasági és építési munkákra kényszerítették őket.
A képen egy ellátmányt szállító vonat látható. Az élelmezés minimális volt, főként vizes levesekből és egy kevés kenyérből állt. Ez aligha nyújtott elég energiát a nehéz munkához, így sokan alultápláltságban haltak meg. A foglyok gyakran egymással is harcoltak az élelemért, ami tovább növelte a kétségbeesést.
Fotó: Apic
A higiéniai körülmények szinte nem léteztek: a táborok túlzsúfoltak voltak, és a tisztálkodás lehetőségei minimálisak voltak. Ez a betegségek, például a tífusz és a tuberkulózis gyors terjedéséhez vezetett, ami sok fogoly halálát okozta.
Fotó: Sovfoto
Szibéria embertelen körülményei ellenére a táborok őrzői kemény bánásmódban részesítették a rabokat. Az engedetlenséget kegyetlenül megtorolták, és sokan a szökési kísérletek során vesztették életüket. Az állandó megfigyelés és a kínzások mindennaposak voltak.
Az érintett magyarok hazatérésük után évtizedekig nem beszélhettek tapasztalataikról. Az emlékezés még ma is fájdalmas, ám fontos, hogy tisztelegjünk azok előtt, akik átélték a Gulag borzalmait, és megőrizzük a történelmi tanulságokat.
Tudod, hogy minek a rövidítése a Gulag? 8 kérdés a Szovjetunió táborairól
Kvíz a történelem egy sötét fejezetéről: ismered a Gulag tragikus részleteit? Teszteld magad!
Elolvasom(Képek forrása: Getty Images Hungary.)
OLVASD EL EZT IS!
- történelem
- grúzia
Sztálin ide járt nyaralni: 30 ezer forintért elrepülhetsz a grúz vidékre
