Sosem látta senki, mégis létezhetett: Szemiramisz függőkertje az ókori világ 7 csodájának egyike
A hét csodás alkotásból már csak egy tekinthető meg szinte épségben.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Szemiramisz függőkertje, más néven a babilóniai függőkert körülbelül 3 ezer éve épülhetett, ám mára semmi nem maradt a történetírók leírása szerint pazar látványt nyújtó épületből.
A teraszos, minden szintjén gazdag kertekkel pompázó építmény igen misztikus ókori épület, ugyanis felmerült a lehetőség, hogy egyáltalán nem is létezett. Senki sem látta az ókoriak után, hiszen állítólag az i. e. 1. században földrengés pusztította el. Nincsenek meg a romjai, mint oly sok ókori építménynek, de még az építése pontos helye sem egyértelmű: lehet, hogy csupán írók fantáziadús szüleménye?
Titkok egész sora övezi a függőkertet
A függőkert kapcsán a két legnagyobb talány, hogy ki építtette, és hová. Az egyik korábbi elképzelés szerint a függőkert Nabukodonozor babilóniai király kérésére épült a 7. században, Babilóniában, a mai Irak területén.
A függőkertről számos rajz készült már a leírások alapján.
Nabukodonozor a szülőföldje zöld tájára visszavágyó feleségét, Amüthisztet szerette volna megörvendeztetni a kertekkel. Az újabb, brit elmélet szerint a függőkert Szennahérib király idején (i. e. 704-681) épült meg, és nem Babilóniában, hanem északabbra, Ninivében lehetett. Neve a mitikus uralkodó, az írások szerint istennőként született Szemiramisz asszír királynéhoz köthető. Mitikus alak volt, de valós háttérrel: azonos lehetett III. Adad-ninári asszír király anyjával, Sammu-ramattal (i. e. 811-792), aki régensként uralkodott. Szemiramisznak az építtetéshez nem volt köze, de mitikus alakként a kert megkaphatta az ő nevét.
A függőkertről, bár sokan írtak róla, nem állítható egyértelműen, hogy valóban létezett. Erre a legerősebb bizonyíték Stephanie Dalley oxfordi történész kutatásának eredményeként került elő. Egy asszír nyelven írt szövegben Szennahérib király egy páratlan palotáról, egy csodáról szól, illetve egy olyan öntözőszerkezetről, mely magasra is képes vizet juttatni. A függőkert épp olyan jellegű lehetett, ahol ez a technika elkélt. Ugyanez a szöveg Ninivét nevezi meg a helyként, ahová nagy távolságról szállították a vizet.
Az ókori világ hét csodája
Szemiramisz függőkertje az ókori világ hét csodájának egyike. E hét csodát először Szidóni Antipatrosz említette epigrammájában. A függőkert után a továbbiakat is bemutatjuk.
Egy rajz Szemiramisz függőkertjéről. Ilyen lehetett, ha valóban létezett.
Az i. e. 2590 és i. e. 2540 közt épült gízai nagy piramis, azaz a Hufu- vagy Kheopsz-piramis 147 méteres magasságával az egyik legnagyobb ókori építmény.
Fotó: demerzel21 / Getty Images Hungary
Az ephesosi Artemisz-templom vagy Diana temploma az egykori Perzsa birodalom területén, a török várostól, Izmirtől 50 km-re. Így nézhetett ki egykor a templom, melyet i. e. 550-től kezdtek építeni, és 120 éven át folytatták.
Az Artemisz-templomból mára már nem sok maradt.
Pheidiász olümpiai Zeusz-szobra i. e. 435-ben készült el. A szobor napjainkra már nem létezik, az 5-6. században tűz martaléka lett. Ez a kép leírások alapján készült.
Ilyen lehetett a Halikarnasszoszi mauzóleum, amely i. e. 353 és i. e. 350 közt emelt síremlék volt Mauszólosz perzsa uralkodó felesége részére.
Napjainkra ennyi maradt belőle.
A rodoszi kolosszus egy hatalmas szobor volt Rodosz kikötőjében, amely Héliosz istenről készült, Kharész mester munkájaként. 33-35 méter magas volt, vas- és agyagszerkezetes, bronzbevonattal. Földrengés pusztította el.
Az i. e. 3. században, Alexandriában emelték a 115-135 méter magas pharoszi világítótornyot. I. Ptolemaiosz fáraó építtette a kikötő jelzéseként. Csak később lett belőle világítótorony. Bár nehezen került a 7 csoda közé, végül Szidóni Antipatrosz mégis besorolta.
Káitbej egyiptomi mameluk szultán a 15. században leromboltatta, tégláiból pedig ezt az erődítményt emeltette.
OLVASD EL EZT IS!
- érdekesség
- régészet
Egészen mást láttak a Stonehenge-ben, mint mi: mire használták a viktoriánusok?
- történelem
- magyarország
