Mi ez a furcsa szarv a madárpók hátán? A tudósok előtt is rejtély

Mi a közös a mesebeli egyszarvúban és egy madárpókban? Alapvetően semmi. Legalábbis idáig mindenki ezt hitte: a LiveScience-en azonban nemrégiben adtak hírt egy furcsa pókfajról, ami valahol az afrikai Angola állam erdeiben él.

A szokatlan pókféle a Ceratogyrus darlingi vagy más néven afrikai szarvas pávián a madárpókfélék családjába tartozó ízeltlábú. Az új felfedezett egy lényeges tulajdonságában azonban eltér társaitól: kiálló testrésze ugyanis nem rövid és kemény, hanem hosszú és puha. 

Rejtély, hogy mire használja

A Ceratogyrus attonitiferből nyolc példányt sikerült begyűjteni 2015 és 2016 között. Nevét a latin attonit szó után kapta, ami csodálkozást, meglepettséget jelent. A tanulmány szerzői így akarták érzékeltetni felfedezésük rendkívüliségét. Bár még most sem tudják pontosan, mire használja a szarvát.

Az állatot hosszú, fekete, megközelítőleg 34 milliméteres szőr borítja. A szarva pedig sok esetben a potroha hosszát is meghaladhatja. A szakértők hozzátették, hogy az állat halála után a tülök színe sötétebb lesz, és kiszárad.

A Ceratogyrus attonitifer mintegy 40 centiméteres odút váj magának a földbe, ahol kényelmesen elbújhat ellenségei elől. Megfigyelése azonban nem könnyű, mivel tanulmányozása során rendszeresen megtámadta a vizsgálati eszközöket.

Nem halálos az emberre

Mint kiderült, a helyi Luchazi törzs tagjai régóta ismerik a teremtményeket, és igyekeznek messziről elkerülni őket. A szakemberek ugyanakkor a tanulmányban kifejtették, hogy a pókok többnyire rovarokkal táplálkoznak, csípésük pedig csak akkor lehet halálos, ha nem kezelik időben.

Táplálkozásbeli szerepe van a szarvnak?

Ian Engelbrecht, a dél-afrikai Pretoria Egyetem entomológusa a Science Alert szaklap újságírójának beszélt a furcsa kinövés lehetséges funkciójáról. -Mivel a pókok nem tudják lenyelni a szilárd anyagokat, ezért az emésztésük a testükön kívül történik: az állatok belespriccelik emésztőnedvüket zsákmányuk testébe, ami a nyállal együtt elfolyósítja és részben megemészti. Innen aztán a pók szívógyomra a bélcsatornába viszi a táplálékot. 

A szívógyomor előtt úgynevezett szűrőkészülék található, ami megakadályozza a szilárd szilárd táplálék bekerülését a tápcsatornába.  Az emésztés a középbélben ér véget, az emésztőmirigy nedveinek hatására. Engelbrecht ugyanakkor hozzátette , hogy elmélete valószínűleg nem állja meg a Ceratogyrus attonitifer esetében, mivel az ő szarva kemény, így nem lehet szívógyomor.

A különös az, hogy valóban repülnek: sokan csodálkoznak a 2 ezer éves leleteken

Meghökkentőek azok az i. e. 6. századtól a i. sz. 10. századig terjedő időszakból való leletek, melyeket kimbaja-leleteknek hívnak a régészek, és apró repülőgépekre emlékeztet a formájuk. Ami még érdekes, hogy ezek a formák valóban képesek is repülni, fizikai adottságaikból eredendően.

• érdekességek a világból
• pók
• kutatások
• felfedezés
• Terasz