A feldolgozatlan múltbéli történések mélyebben hatnak a jelenre, mint hinnéd - Amikor nem zártál le egy szerelmet

Az ember nyakig merül a boldogságban, amikor új szerelem veszi kezdetét az életében, sőt, akár egy nagy levegőt véve bizalommal alá is merül. Ilyenkor még senki nem sejti, de sajnos ahogy elkezdődött, úgy véget is érhet a párkapcsolat, ami rendszerint pokoli fájdalommal jár.

Idő, amíg az ember felegyenesedik és talpra áll, különösen, ha nem ő a szakító fél, hanem elszenvedi a szakítást. A szív és a lélek sebei lassan gyógyulnak, és bizony előfordul, hogy csúnya heget hagynak maguk után. Romlik az önbecsülés, megcsappan az önbizalom, halványul a szerelembe vetett hit, és egyáltalán, az ember pozitív megítélése önmaga felé párként. Holló Melinda szakpszichológussal beszélgettünk a téma kapcsán.

- Egy párkapcsolat lezárásának és feldolgozásának normális fázisa, hogy számba vesszük a "saját részünket", hogyan és milyen módon járulhattunk hozzá a kapcsolat megszakadásához. Ez átmeneti leértékelő gondolatokkal együtt járhat, de egy alapvetően stabil önbizalmat alapjaiban nem renget meg a lezárás folyamata. Ha a párkapcsolati veszteség komolyabb és elhúzódó - akár több hónapig tartó - elbizonytalanodásba, leértékelő gondolatokba, negatív jövőképbe fordul a párkapcsolatok terén, akkor vélhetően a párkapcsolat előtt sem rendelkezett valaki egészséges önértékeléssel. Ennek oka általában pedig csak részben a korábbi kudarcokban keresendő - mondta el elöljáróban a pszichológus.

Az önbizalom rejtekén

Szinte biztos, hogy az önbizalmat valamilyen formában érinti a szakítás ténye. A pszichológus elmagyarázta az optimális végletet, és azt is, mi állhat az ember magáról alkotott képének drasztikus romlása mögött szakítás után.

- Ha valaki egészséges énképpel és önértékeléssel rendelkezik, általában a lezárt kapcsolatra képes mint élete egy fontos időszakára gondolni, és alapvetően nem a történések határozzák meg a saját magáról alkotott képet. Vagyis nem merül fel, hogy önmagát ne szerethetné ugyan úgy vagy még jobban, mint addig - mondta Holló Melinda.

Gyakorta előfordul azonban, hogy az önértékelés mégis csorbát szenved. Kérdés azonban, ilyenkor a jelen események a valódi okozók, vagy korábbi tapasztalatok a meghatározó tényezők. A pszichológus így fogalmazott:

- Az önmagunkról kialakított kép és az önmagunkhoz való alapvetően pozitív, elfogadó viszonyulás minden esetben a gyermekkorban alapozódik meg, ahogy internalizáljuk, azaz belsővé tesszük az elsődleges gondozók - általában az anya, az apa - hozzánk való viszonyulását. Ezek a korai kapcsolati tapasztalatok úgynevezett hiedelmeket hoznak létre - ezek nagy része általában nem tudatos -, melyek lehetnek pozitív, tehát elfogadó vagy épp negatív előjelűek.

Ha valaki például kisgyermekként azt élte meg, hogy ő "senkinek sem fontos", őt "nem lehet szeretni" vagy "mindig ő a hibás", ezek a nagyon mélyen meglévő hitrendszerek alapvetően befolyásolják a párkapcsolati viszonyulását, ebből következően pedig a párkapcsolat kimenetelét is. A terápiás gyakorlatban nagyon gyakran hoz látványos eredményt ezeknek az addig fel nem ismert és meg nem fogalmazott hitrendszereknek a feltárása; és ekkor érthetővé tud válni, hogy valakinek a párkapcsolatai miért ismétlik újra és újra a már ismert forgatókönyvet - mondta Holló Melinda.

Amennyiben a szerelmi csalódás kibillentette az önbizalmat korábbi egyensúlyából, és odalett az egészséges énkép, illetve a jövőbeni párkapcsolatokba vetett hit, annak a gyökere mélyebben keresendő, mint pusztán a szakítás ténye:  

- Ha a kapcsolat után valakiben megrendül a saját magába vetett hite vagy a jövőbeli párkapcsolatokkal kapcsolatos bizalma, akkor vélhetően a párkapcsolat előtt sem rendelkezett stabil önértékeléssel. A terápiás tapasztalat azt mutatja, hogy az önbizalom helyreállítása sokszor évek hosszú munkáját igényli, a fentebb leírt nagyon korai meghatározottság miatt.    

Kudarctól sebezve, egyedül

Előfordul, hogy az ember hosszú ideig nem lel újra párra. Az okokat keresve többféle magyarázatra lehet jutni a pszichológus szerint.

- Ha valaki hosszabb ideje nem tud párkapcsolatot kialakítani, annak számos oka lehet. Természetes módon összefügghet a korábbi kudarccal végződött párkapcsolatokkal, de számos más, például a származási család működésében megbúvó, sokszor rejtett, tudattalan folyamatokkal is kapcsolatban állhat, amik egyébként a korábbi párkapcsolati kudarcokhoz is vezettek - mondta a pszichológus.

Az önbizalomnak és szerelmi életnek a gyerekkori élményekből összeállított csomagja, melyet mindenki a vállán cipel, meghatározó lehet akkor is, ha valaki sokáig egyedülálló.

- A párkapcsolati viszonyulásaink alapja a kora gyermekkorban megtapasztalt érzelmi kapcsolódások mintája alapján szerveződik - nőknél főként az apával, férfiak esetében az anyával való kapcsolat a meghatározó -, ezért fontos lehet megismerni és feltárni, hogy milyen párkapcsolati előzményekkel és milyen családi kapcsolati mintákkal rendelkezik valaki, amikor fiatal felnőttként a párkapcsolatok kialakításának nehézségeivel kell szembenéznie - mondta Holló Melinda.

Az újrakezdés első lépése a lezárás

Nagyon fontos kulcsszó a türelem, hiszen minden egyes párkapcsolat után egyfajta gyászidőszak veszi kezdetét. Természetes érzés a düh, a hiányérzet, a szomorúság. Nem mindenki ért azonban egyet abban, hogy milyen hosszúságú borús időszak normális. A pszichológus sem véletlenül árnyalja a kérdést:

- Egy kapcsolat lezárásának az egészséges ideje függ a kapcsolat hosszától, annak intenzitásától, a korábban fennálló párkapcsolat formájától - házasság, élettársi kapcsolat, párkapcsolat. A normál gyászidőszak egy évre tehető, például egy több évig vagy évtizedig fennálló párkapcsolat vagy házasság esetében. Rövidebb, kevésbé meghatározó szerepű párkapcsolatok esetében ez általában pár hónapot jelent - mondta a pszichológus.

Kétségbeesni természetesen nem kell, ha valakinek több időre van szüksége, de a lelki egyensúly helyrebillenése érdekében érdemes lehet külső segítséget is igénybe venni.

- Ha az említetteknél hosszabb idő után sem kerül valaki nyugvópontra egy kapcsolat megszakadása vagy lezárulása miatt, érdemes szakemberhez fordulni. Vélhetően korábbi, feldolgozatlan kapcsolati veszteségek állnak a háttérben, például a szülők korai - 16 éves kor alatti - elvesztése, csonka családban nevelkedés vagy egyéb súlyosabb traumák esetén - mondta Holló Melinda. 

A meddig kérdésén túl a hogyan is kulcsszerepet játszik a korábbi szerelem lezárásában. A pszichológus tanácsai szerint az ember szeretteinek, illetve a barátoknak kulcsszerepük van ebben.

- A barátok felkeresése, intenzívebb szociális és társasági élet, a kedvelt, de esetlegesen elhanyagolt tevékenységek újra elkezdése általában természetes módon megtörténik egy-egy kapcsolat lezárulása után, már csak a felszabaduló idő és érzelmi kapacitás miatt is. Egy egészségesen működő felnőtt számára a barátok jelenléte, odaforduló figyelme megadja azt az érzelmi támaszt, ami az újrakezdéshez szükséges.

Sokan sajnos annak ellenére, hogy a barátok lelki támaszt, segítséget, mankót adhatnának a talpra állásban, inkább bezárnak, semmint hogy megnyílnának, és elfogadnák ezt tőlük. A pszichológus szerint problémát jelent, ha ez így van.

- Amennyiben a párkapcsolat megszakadása után valaki szociálisan teljesen izolálttá válik, a figyelme kizárólag a veszteségre van beszűkülve, vagy nem érez magában erőt a megszokott tevékenységei elvégzéséhez, mindenképp érdemes szakemberhez fordulni.

• szakítás
• csalódás
• önbizalom
• Terasz