Senki sem hitte, hogy ez megtörténhet

20 évvel ezelőtt nyolcezernél is több boszniai muzulmán, azaz bosnyák férfit és fiút mászároltak le szervezett keretek között Srebrenicában. A boszniai Szerb Köztársaság hadserege - élén Ratko Mladić-csal - a holland békefenntartóktól sem zavartatva magát a második világháború utáni európai történelem legvéresebb tettét hajtotta végre. Egy olyan esetre emlékezünk ma, amelyről megtörténtéig mindenki azt gondolta, hogy többet nem fordulhat elő hasonló sem a kontinensünkön. Mégis előfordult.

A boszniai Srabrenica autóval nagyjából öt óra alatt érhető el Budapesttől, de 1995 júliusában úgy tűnhetett, hogy 50 év van a két város között. Legutóbb ugyanis Európa területén a második világháború alatt történt olyan mértékű pusztítás, mint akkor ott.

Bosznia 1991-ben vált függetlenné Jugoszláviától, és nem kellett sok idő, hogy az országban élő szerbek, horvátok és bosnyákok egymásnak essenek. A szerbek már 1992-ben belekezdtek valamibe, ami később etnikai tisztogatásként vált világszerte ismertté a híradókban - az ott bemutatott képekről sokan talán azt sem hitték el, hogy ez valóság.

A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én foglalták el Srebrenicát, ami addigra már az ENSZ védelme alatt állt. Mint később kiderült, ez utóbbi körülmény nem volt nagy hatással a későbbi eseményekre. A harcot közelről még nemigen látott, könnyű fegyverekkel felszerelt holland békefenntartók bénultsága mellett 8700 férfit és fiút öltek meg.

A halálgyár kifejezés ez esetben egyáltalán nem egy irodalmi kép, hanem a történtek legpontosabb meghatározása. Miközben munkagépekkel ásták a sírokat, a katonák egymást váltva, szó szerint műszakokban lőtték agyon a civileket. Akik éppen "pihenőt" tartottak, azok egy közeli kávézóban múlatták az időt.

A Hágai Nemzetközi Bíróság 2007-es határozata szerint az eset egyértelműen népirtásnak minősül, hiszen célja az volt, hogy a területen minden bosnyák muszlimot elpusztítsanak. "Ezek a jelenetek az emberiség történetének legsötétebb lapjain a valódi poklot írják le" - így foglalta össze az ügyet tárgyaló bíró.

Mindezek ellenére az ENSZ Biztonsági Tanácsában ma is vita tárgya, mi történt Srebrenicában. Bár Belgrád és Moszkva is sajnálatosnak tartja az esetet, a népirtás szót 20 év után is kerülik.

Az Európai Parlament 2009. január 15-i ülésén július 11-ét a srebrenicai mészárlás európai emléknapjává nyilvánította.

• külföld
• Bosznia-Hercegovina
• háború
• srebrenica
• Terasz