Egészen elképesztő, hogy éltek a spártai nők: a nászéjszakájuk különösen bizarr volt

A spártai nők élete több hasonlóságot mutat a mai nőkével, mint kortásaikéval.

Sokkal több joguk és döntési lehetőségük is volt mint más görög, például az athéni nőknek, szabadabban éltek.

A spártai nő szerepe a társadalomban

Minden társadalomnak érdeke, hogy gyarapodjon, ám a spártai nők esetében különösen fontos küldetés volt, hogy erős fiúgyermeket szüljenek, akiből jó katona válhat.

Kezdettől fogva ennek jegyében nevelték őket, és mindvégig e szerepük szerint tekintettek rájuk. A gyermekszülés Spártában olyan feladat volt, akár egy harci küldetés a hazáért: mindenek feletti feladat, hiszen így a hadseregben biztosítva volt a folyamatos emberutánpótlás.

Fontos feladatuk dacára, hiába szolgálták a gyerekszüléssel Spárta és a sereg érdekét, nem a harcoló katonák női megfelelői voltak: ha például gyerekszülés közben hunyt el egy nő, nem részesítették hősöknek kijáró temetésben, mint egy katonát. A spártai nők viszont sok-sok olyan kiváltságot kaptak életükben és szinte a férfiakéval azonos jogokat, ami más görög népeknél nem volt szokás. 

Gyermekkortól a férjhez menésig

Spártában a lányoknak komoly szerepet szántak, és távolról sem azt a buta nézetet erősítették bennük, hogy mi minden van, amire nemüktől fogva nem lennének képesek. Oktatták, sportoltatták őket, és különös figyelmet fordítottak rájuk, ami azokban az időkben egyáltalán nem volt általános a világban.

A fiúkhoz hasonlóan a lányok is szervezett oktatásban részesültek, csak nem bentlakásos iskolákban. A lányoknál is súlyozott jelentőséggel bírt a fizikai fejlesztés. Keményen edzették őket, hogy állóképességük minél jobb legyen. Ettől könnyű szülést reméltek a nőknek, valamint masszív testi adottságokkal megáldott spártaiakat világra hozását. Az erőnlét azért is volt fontos, hogy a spártai nők akkor is meg tudják védeni az államukat, ha a férfiak nagy része épp máshol harcol.

Futottak, gerelyt hajítottak, birkóztak, végletekig fejlesztett fizikumukat pedig a spártai nők atlétikai versenyeken is próbára tették, ahol férfiakkal egy mezőnyben, egymás ellen is indulhattak. A nők lóversenyeken és vadászatokon ugyancsak részt vehettek.

A kislányok nevelésében a szellemi műveltség megszerzése is fontos cél volt. Megtanították őket a múzsák művészeteire, vagyis a muszikére is. Zenét, táncot és versmondást tanultak, utóbbiakból is előnyben részesítve azokat melyek a hazaszeretetet erősítették bennük. Kifejezetten bátorították őket a vitatkozás művészetére és az államigazgatás fortélyaira is megtanították őket.

Házasság spártai módra

A spártai nőket nem gyerekként adták férjhez, hanem 18 évesen, ami más görög népek szokásaihoz viszonyítva késeinek számított. Sokan 30 év körüli férjet kaptak, akiknek már nem kellett a laktanyában élniük. Ha mégis fiatalabbak voltak, azért módot kerítettek rá, hogy meglátogassák a feleségüket. Ehhez kiszöktek a laktanyából, ami gyakorlatozásnak sem volt utolsó. 

A hajadonokat ránézésre hajviseletük és ruházatuk különböztette meg a férjes asszonyoktól. A spártai nőknek a frigy előtt leborotválták a hajukat, amit feleségként ugyan hagyhattak kinőni, ám nem növeszthették meg hosszúra. Azt várták a férjes asszonyoktól, hogy mind a hajviseletük, mind a ruházatuk hasonló legyen a férfiakéhoz. A nászéjszakán férfiruhát kellett viselniük. Ezt és a borotvált fejet azzal magyarázták, hogy a férj már megszokta más férfiak társaságát, és így könnyebben közeledik majd a feleségéhez.

Háztartási feladatokkal a spártai nők nem foglalkoztak, azokat általában rabszolgákkal végeztették el. Fő feladatuk az volt, hogy jó fizikumukat fenntartsák, szüljenek, és gyereket neveljenek, ez a sors pedig alapvetően nem volt rossz. Tanulhattak, a mozgásnak és a magukra illetve gyerekeikre szánt elegendő időnek hála pedig kiegyensúlyozott életük lehetett. Sőt, a mulatozástól és az ivástól sem tiltották el őket, szabadabban is öltözködtek, mint más görög városállamok női lakói. Ráadásul sokkal több joguk is volt, mint más poliszok nőinek.

A spártai nők számos jognak örülhettek, aminek másutt csak a férfiak

Kevés olyan írásos emlék maradt fenn, amely saját korukban rögzítette volna, hogyan is éltek pontosan a spártai nők, de az utólagos feljegyzések szerint más görög nőknél szabadabb volt az életük. Ez már csak abban is megmutatkozik, hogy tanulhattak, sport- és lóversenyeken indultak, szórakozhattak, valamint vadászhattak is.

Ők, ellentétben más görög nőkkel, birtokolhattak és örökölhettek is földet. Ez nagy kiváltságnak számított a korban, még akkor is, ha a törvények szerint a nő földje automatikusan elsőszülött fiára szállt. Abban az esetben, ha a földbirtokos nőnek lánya született, a földje a férj birtokába szállt.

A spártai nőknek joga volt a váláshoz, és újraházasodáshoz - akár többször is. Ez új esélyt jelentett a boldogságra, de arra is, hogy gyereket szülhessenek. Ha ugyanis a házasságból nem született gyerek egy másik házasságban még mindig volt esély rá. Sőt, előfordult, hogy válás nélkül fordulhatott egy spártai nő gyermekáldás miatt más férfihoz, ezt nem tartották megvetendőnek.

Tanulás, sport, jogok, lehetőségek: a spártai nők élete, ha gyerekkoruktól az állam irányítása alatt is zajlott, voltaképpen egészen szerencsés lehetett. Athéni nőként sok szempontból irigyelhették, aki spártai nőnek született. 

Ókori társasjátékok

Az ókor számos érdekességet hagyott hátra, így például több ezer éves társasjátékokat is. Mutatunk néhányat.

Képek: Getty Images

Források: historyanswers.co.uk; mult-kor.hu;  history.com.

• érdekesség
• nők
• spárta
• spártai nők
• nők élete
• Terasz