Elhunyt Sólyom László: hosszú betegség után távozott a volt köztársasági elnök

Meghalt Sólyom László volt köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság első elnöke, akadémikus, egyetemi tanár vasárnap - tudatta a volt köztársasági elnök titkársága az MTI-vel.

Sólyom László "óriási erővel, tevékenyen és derűvel viselt hosszú betegség után" hunyt el - áll a Landi Balázs által jegyzett közleményben.

Sólyom László 81 évet élt

Sólyom László 1942. január 3-án született Pécsett Sólyom Ferenc és Lelkes Aranka fiaként. Édesapja jogászként és a Pénzügyigazgatóság főtanácsosaként dolgozott, ám elbocsájtották, miután nem volt hajlandó belépni a pártba. Sólyom László Pécsett végezte gimnáziumi, majd egyetemi tanulmányait, jogi diplomát szerzett. 1956. októberében részt vett a pécsi gimnazistákkal közös tüntetésen is, amelyre büszkén emlékezett vissza.

Zeneiskolába is járt, zongorázott, kórusban énekelt, sokoldalú tehetségnek számított. A 60-as években elvégezte az Országos Széchényi Könyvtár könyvtárosi képzését is. Budapesten többféle munkát végzett, tudományos pályafutásának kezdete az volt, amikor Mádl Ferenc, az MTA Jogi Osztályának akkori titkára tanársegédi állást ajánlott számára a jénai Friedrich Schiller Egyetemen. Németországban jogból doktorált, majd hazaérkezve a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetében kapott tudományos kutatói állást.

Dolgozott az Országgyűlési Könyvtárban, egyetemi tanárként az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, majd az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemen. A Kölni Egyetemen vendégprofesszornak kérték fel, de a 90-es évektől a genfi Nemzetközi Jogászfórum és a Berlini Tudományos Kollégium tanácsadó testületének tagja is lett. 2001-ben előbb a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 12 évvel később rendes tagja lett.

A magyarországi közéletben rendkívül fontos szerep volt az övé, már a 80-as években fontos jogi tanácsadóvá lépett elő, elsősorban olyan környezetvédelmi ügyek mellé állt, mint a bős–nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozások. A környezetvédelem később is fontos volt számára, részt vett többek közt a mecseki Zengőre tervezett NATO-lokátorállomás elleni megmozdulásokon.

A 87-es lakitelki találkozón a Magyar Demokrata Fórum alapító tagja, majd 89-ben a párt elnökségi tagja lett, az alkotmányreformon dolgozott. Az ekkor létrejövő Alkotmánybíróság első tagjai közé választották ugyanezen évben, majd az AB elnöke lett, létrehozva és felügyelve a rendszerváltás utáni Magyarország jogrendszerét. Kilenc éven át töltötte be a tisztséget.

Köztársasági elnökké 2005-ben választották, Mádl Ferenc utódjaként. Függetlenként indult, beiktatására pedig az év augusztus 5-én került sor. Ekkor kijelentette, hogy munkája során visszafogott elnök kíván lenni, és nem hajlandó a szakmai kérdéseket politikai kérdésként felfogni, ami idővel sokak bírálatát ki is váltotta.

Bár ma már szinte elképzelhetetlen az ilyesmi, Sólyom tisztsége alatt még valóban élt az elnöki jogaival, és több törvényt küldött meg az Alkotmánybíróságnak előzetes vizsgálatra, illetve küldött vissza megfontolásra az Országgyűlésnek, így többek között az állami vagyonról szóló törvényt, az egészségbiztosítási pénztárakról és a kötelező egészségbiztosítás természetbeni ellátási igénybevételének rendjéről szóló törvényt is. Elnöki pályafutása alatt és után is számos közéleti és politikai kérdésben megnyilvánult, elmondta a véleményét, ám 2010-ben a számos értelmiségi által írt nyílt levél ellenére nem őt, hanem Schmitt Pált jelölte Orbán Viktor a posztra, akit meg is szavazott végül az országgyűlés.

A Kölni Egyetem és a Frankfurti Egyetem díszdoktoraként is tevékenykedett a 2000-es években. Publikációi hazai és külföldi szaklapokban is megjelentek, könyvei közül többet külföldön is kiadtak. 2011-ben Justitia Regnorum Fundamentum díjat kapott, amely az emberi, állampolgári és kisebbségi jogok védelmében, az információs szabadság és adatvédelem területén elért eredményeket hivatott elismerni. 2013-ban megkapta a Magyar Szabadságért Díjat, amelyet azoknak ítélnek oda, akik az elmúlt évtizedek során munkájukkal jelentős részben hozzájárultak az ország függetlenségéhez, demokratikus fejlődéséhez. 

Sólyom László 81 évesen hunyt el, a közlemény szerint tevékenyen és derűvel viselt, hosszú betegség után.

(Borító- és ajánlókép: MTI / Balogh Zoltán.)

• meghalt
• elhunyt
• sólyom lászló
• Terasz