Megoldódott a 300 éves sellőmúmia rejtélye: nagyon megdöbbentek a tudósok

Átfogó vizsgálatnak vetették alá a horrorisztikus külsejű sellőmúmiát.

A sellőmúmia eredete
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Végre megoldódott a Japánban talált háromszáz éves sellőmúmia rejtélye. A horrorisztikus külsejű, 30 centiméteres nagyságú "mumifikált testet" tavaly átfogó vizsgálatnak vetették alá a Kurasiki Tudományos és Művészeti Egyetem munkatársai.

A múlt héten publikált eredményekből kiderül, hogy a rejtélyes múmia igazából egy emberi kéz alkotta szobrocska.

A sellőmúmia eredete

A sellőmúmiát állítólag valamikor 1736 és 1741 között fogták ki a Csendes-óceánból a Japánban található Shikoku szigetnél, és később Aszakucsi egyik templomába került. A múmiának a legendák szerint különleges ereje van, és képes halhatatlanságot biztosítani, írja a Daily Mail.

A tudósok szkeptikusak voltak a lelet eredetével kapcsolatban, és úgy gondolták, hogy az valójában egy hal farkának és egy majom felsőtestének összeillesztéséből készült. Tavaly átfogó vizsgálatnak vetették alá a múmiát, amelynek néhány napja kerültek nyilvánosságra az eredményei.

Az ereklye a vizsgálat során DNS-elemzésen, röntgenfelvételen, CT-vizsgálaton, elektronmikroszkópos megfigyelésen és radiokarbonos kormeghatározáson is átesett. Hirosi Kinosita, az Okajama Folklór Társaság munkatársa és a vizsgálat ötletgazdája elárulta, hogy a vizsgálat eredménye nagyon meglepte őket. 

A tudósoknak abban ugyan igaza volt, hogy a test alsó fele hal, de a felső résszel kapcsolatban tévedtek, az ugyanis nem egy emlős testéből származik. A felsőtest valójában papírból, pamutból, szövetekből és gömbhalbőrből készült. A lény testén található szőr emlőseredetű, körmei állati keratinból készültek, az állkapcsa pedig egy húsevő haltól származik. A test alsó felét krokodilhal pikkelyeivel fedték be. A külső felület festéséhez homokot vagy szénport használtak. 

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. Létezik ideális mennyiségű képernyőidő? Kétéves koráig ne is lásson okoseszközt a gyerek? Káros lehet a Mancs őrjárat? Mennyire egészségtelen alkalmazáson követni a gyerek lokációját? Hasznosak a szülőifelügyelet-alkalmazások? Melyek a dopamintúltengés jelei? Az online bullying kérdésköre: mi a különbség a vélemény, a kritika és a bántás közt? A Dilemma első évadának utolsó epizódjában többek között a fenti kérdésekre kereste a választ Mészégető Marcsi, a Hello Szülő főszerkesztője, Horváth Eszter, a Femina újságírója, valamint Pintér Ada műsorvezető.

Promóció

A Kurasiki Tudományos és Művészeti Egyetem munkatársai úgy vélik, hogy a leletet valószínűleg azért készítették, hogy kihasználják a japánok sellők iránti rajongását. 

Hirosi Kinosita először úgy gondolta, hogy a lelet az 1603-tól 1867-ig tartó Edo-korszakban készült, az új tanulmány szerint azonban ez inkább az 1800-as évek végén történhetett. 

Gyógyításra és dekorációként is használták a múmiákat: a bizarr szokásokról nem hallani az iskolában

Elképesztő, hogy egykor mi mindenre használták a múmiákat.

Gyógyításra és dekorációként is használták a múmiákat: a bizarr szokásokról nem hallani az iskolában

Elképesztő, hogy egykor mi mindenre használták a múmiákat.

Elolvasom

Kiemelt képünk illusztráció, forrás: Getty Images Hungary

Ezt is szeretjük