Megvizsgálták egy aszteroida krátereit: érdekes dolgokra bukkantak a kutatók

A Ryugu változatos geológiai történetére világítanak rá a kisbolygó becsapódási kráterei, melyekről a Hajabusza-2 japán űrszonda gyűjtött adatokat. A Kobei Egyetem közlése szerint a kisbolygón keletkezett krátereket a szonda által készített felvételeket elemezve vizsgálták. A Hirata Naojuki, a japán Kobei Egyetem tudósa vezette kutatócsoport 77 krátert fedezett fel a Ryugun.

A kráterek elhelyezkedési mintázatának és jellemzőinek elemzése révén arra jutottak, hogy az aszteroida keleti és nyugati féltekéje különböző időszakokban alakult ki - írja az Eurekalert tudományos hírportál. A tudósok remélik, hogy az összegyűjtött adatok alapot jelenthetnek az aszteroidák jövőbeli kutatásához és elemzéséhez.

Nagy erőkkel vizsgálják a kisbolygót

A Japán Űrügynökség - JAXA - űrszondája különböző missziókat teljesített, hogy minél több információt szolgáltasson a földközeli Ryuguról. Mióta megérkezett a kisbolygó felszínére 2018 júniusában, a legénység nélküli szonda mintákat vett, és nagyszámú felvételt készített az aszteroidáról. A kutatók remélik, hogy ezek segítenek megérteni a Ryugu kialakulását és történetét.

A kutatók a képadatok segítségével határozták meg a becsapódási kráterek számát és elhelyezkedését. Ilyen kráterek akkor keletkeznek, amikor egy kisebb aszteroida vagy üstökös a kisbolygó felszínének csapódik. A becsapódási kráterek térbeli eloszlása és száma utal az ütközések gyakoriságára, és segít meghatározni a különböző területek korát.

Először a Hajabusza-2 felvételeit elemezték. A szonda különböző típusú kamerákkal rendelkezik, köztük az Optikai Navigációs Kamerával. Az ONC mintegy 5000 felvételt készített a Ryuguról. A kutatók 77 darab legalább 10-20 méter átmérőjű krátert azonosítottak, és feltárták az elhelyezkedésük alkotta mintázatot.

Mit árultak el a kráterek?

A legtöbb kráter az északi félgömbön, a délkör közelében helyezkedik el. Ez a terület a Ryugu legnagyobb, Cendrillon nevű krátere közelében van. Ehhez képest alig néhány kráter alakult ki a nyugati félgömbön. Ebből arra következtetnek a kutatók, hogy az aszteroidának ezen része később alakult ki. Az elemzés szerint több kráter van a hosszabb szélességi köröknél, mint a rövidebb szélességi köröknél, tehát a Ryugu pólusainál kevesebb a kráter.

A keleti félgömbön lévő egyenlítői gerincet fosszilis szerkezetűnek találták a tudósok. Amikor a Ryuguhoz hasonló aszteroidák nagy sebességgel forognak, megváltozhat az alakjuk. A kutatók úgy vélik, a gerinc a távoli múltban formálódhatott, amikor a Ryugunak csupán 3 órára volt szüksége ahhoz, hogy körbeforduljon.

A keleti és a nyugati félteke a kisbolygó történelmének különböző időszakaiban alakult ki. Ennek alapján arra lehet következtetni, hogy legalább két olyan alkalom volt, amikor a Ryugu rotációs sebessége megnőtt. A Hajabusza-2 az összegyűjtött mintákat tartalmazó kapszulát várhatóan 2020 végén szállítja a Föld légkörébe. Ezeknek a mintáknak az elemzése további betekintést enged majd a Ryugu történetébe.

Kiemelt kép: Európai Űrügynökség

4600 kép közül választották ki a magyar fotósét

Magyar fotós nyerte a 2019-es Év Csillagászati Fotósa című pályázatot, amelyre 4600 felvétel érkezett több mint 90 országból. Francsics László különleges perspektíván keresztül mutatta be a teljes holdfogyatkozás folyamatát.

• bolygók
• világűr
• űrkutatás
• tudomány
• aszteroida
• esa
• Terasz