Ilyen még nem volt az emberiség történetében! Nézd meg, mi történt az üstökösön
Tíz év után sikeresen landolt a Philae szonda.

Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Sikeresen landolt a Rosetta űrszonda Philae leszállóegysége a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstökösön, amely jelenleg ötszázmillió kilométerre van a Földtől - jelentették be a darmstadti irányítóközpontban.

A szonda leszállás közben
A különválás utáni első fotó

- A Philae a felszínen van, és kommunikál velünk - hangsúlyozták a projekt vezetői.

Csapatmunka volt

Jean-Jacques Dordain, az Európai Űrügynökség főigazgatója az eredményeket méltatva hangsúlyozta, hogy nemzetközi együttműködésben, csapatmunkában valósították meg a nagyszabású projekt célját: az emberiség történetében elsőként állítottak űrszondát pályára egy üstökös köré, majd leszállóegységet küldtek annak felszínére.

A szakemberek közölték, hogy a leszállóegység mintegy négy centiméterre süllyedt az üstökös felszínébe, mivel szigonyai nem lőttek ki a tervek szerint.

A nagyjából ötször három kilométeres üstökösön igen csekély a gravitáció, ezért a mintegy száz kilogramm súlyú, doboz formájú leszállóegység csak úgy tud szilárdan állni rajta, ha két szigonyt lőnek a talajba. A szakemberek hamarosan döntenek arról, megpróbálják-e ismét a szigonyok kilövését.

Öröm a központban

Nézd meg, milyen nagy volt az öröm a kutatóközpontban a landolás pillanataiban, és ha tudsz angolul, hallgasd meg a projekt vezetőjének szavait!

Elromlott a leszállóegység

A tegnapi nap folyamán jelentették be, hogy az indulás előtti éjszaka elromlott a leszállóegység visszapattanást gátló rendszere, de már akkor jelezték, hogy ez nem lesz akadálya a sikeres landolásnak.

Adarmstadti irányítóközpontban tartózkodó Szegő Károly, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos tanácsadója, az Űrkutatási Tudományos Tanács tagja az MTI-nek nyilatkozva rendkívül sikeresnek nevezte a küldetést.

- A leszállóegységet nagyon pontos pályára állították, a Philae sikeresen landolt, a jelek pontosan akkor érkeztek meg, amikor vártuk. Ez a tudomány, a technológia és az innováció egységének a csodája. Az űrkutatás a legjobb példa arra, hogy mire képes megfelelő körülmények között ez a hármas - fogalmazott a tudós.

Egy korábbi illusztráció a landolásról

A magyarok szerepe

Szegő Károly kitért a magyar kutatóknak a Rosetta-programhoz való hozzájárulására is. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és az SGF Kft. szakemberei fejlesztették ki a leszállóegység agyát, a hibatoleráns fedélzeti vezérlő és adatgyűjtő számítógépet és szoftverét.

A számítógép autonóm módon vezérli a Philae-t, amióta az szerda reggel levált a Rosettáról. A komputer irányította a landolást és az egység rögzítését az üstökösmagon, vezérli a tíz tudományos műszert, kontrollálja az energiaellátást és a hőmérsékletet. Létrehozza a rádiókapcsolatot az űrszondával a mérési adatok továbbítására és a földi irányító központ parancsainak fogadására.

Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont kutatói több műszercsomag megalkotásában, a Budapesti Műszaki és Közgazdaságtudományi Egyetem űrkutató csoportja pedig a Philae tápellátó rendszerének tervezésében és megépítésében vett részt.

Az eddig megtett út

Az ESA 2004. március 2-án indította útjára a Rosettát, amelynek, hogy elérje az üstököst és vele azonos elliptikus pályára álljon, a bolygók gravitációs parittyahatását kellett felhasználnia, és bonyolult hintamanővereket végeznie.

Évtizedes vándorlása során ötször kerülte meg a Napot, háromszor haladt el a Föld és egyszer a Mars mellett, és két kisbolygóval is találkozott. Az 1,2 milliárd eurós összköltségű projekt célja, hogy a tudósok megismerjék a Naprendszer születésének titkait. További feladat annak megfigyelése, hogy miként aktiválódik az üstökös a Naphoz közeledve.

Ezt is szeretjük