Robert Capa szerelme tehetséges nő volt: csak rövid időt tölthettek együtt haláluk előtt

Robert Capa, vagy születési nevén Friedmann Endre és a német származású Gerta Pohorylle 1934-ben találkoztak Párizsban. A férfit felkérte egy svájci biztosítótársaság, hogy készítsen fotókat a cég reklámfüzetébe, ő pedig egy svájci modellre bízta a feladatot. A nő, Ruth Cerf nem igazán bízott meg a fiatal sármőrben, így magával vitte csinos barátnőjét, Gertát. Így kezdődött a 20. század fontos haditudósítóinak rövid életű, ám meghatározó románca.

Megváltoztatták nevüket, és együtt a spanyol polgárháború jelentős megörökítőivé váltak. Mindketten tragikusan fiatalon hunytak el a frontvonal környékén. „Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel” - hangoztatta a magyar származású Robert Capa. 

El kellett hagyniuk otthonaikat

Friedmann Endre 1913-ban született Budapesten, alsó középosztálybeli zsidó családban. 1931-ben Bécsbe, majd Prágába költözött. Berlinben újságírást tanult, származása miatt viszont 1933-ban el kellett hagynia a várost. Kis ideig ismét Budapesten tartózkodott, végül Párizsba emigrált. 

Gerta Pohorylle Galíciából bevándorolt zsidó családban született Stuttgartban. Jómódú nagynénjének köszönhetően minőségi nevelésben részesült. Néhány évig a családjával Lipcsében élt, Hitler hatalomra jutását követően Párizsba menekült. Soha többé nem látta a rokonait, akik a holokauszt áldozatává váltak. 

Nevet változtattak, és a frontra mentek

Miután 1934-ben a szerencsés véletlennek köszönhetően összetalálkoztak, elhatározták, hogy nevet változtatnak. Friedmann Endrének, aki Párizsban már André Friedmannként élt, amerikai hangzásút találtak ki, abban bízva, hogy így több munkához fog jutni. Így lett belőle Robert Capa. Gerta Pohorylle-t Okamoto Taró, japán avantgárd művész inspirálta a módosításkor. Gerda tolmácsolással volt társa segítségére, ő pedig fotózni tanult Capától. Életükben a fordulópont a spanyol polgárháborúval érkezett meg, amiről 1936-ban felvételeket küldtek a francia lapoknak. A fotók, különösen A milicista halála meghozták Capa számára a világsikert. 

A férfi rövid időre visszatért Párizsba, Taro viszont a spanyol frontnál maradt. Amikor gépéből kifogyott a film, sebesülteket szállító teherautón Madridba indult. Az út során tankkal ütköztek, és a mindössze 26 éves Taro nem élte túl a sérüléseit. Életének utolsó órái nem teljesen ismertek, ám 2018-ban felbukkant egy felvétel, amin feltehetően őt ápolja egy magyar orvos, dr. Kiszely János, aki a háborúban önkéntes segítőként vett részt, a Franco-ellenes csapatokkal vonulva. Tarót tartják az első női fotóriporternek, aki a munkája során vesztette életét. Fotográfiái jelentős kordokumentumok. 

Capa ezt követően kis túlzással sorra járta a harcok helyszíneit. 1938-ban a második kínai-japán háborúról tudósított, majd 1940-ben Mexikóba utazott. Három éven át nem kapott megbízást, 1943-tól viszont mindenhol az első sorból szemlélte az eseményeket, és a Life magazinnak küldte a képeit. 1944. június 6-án egyetlen fotósként szállt partra a szövetséges csapatokkal Normandiában. A fotók, amiket itt készített, állítólag egy kíváncsi laborasszisztens beavatkozása miatt nagyrészt megsemmisültek, a maradékok pedig homályosak lettek. A dolgozó az előhívás után a gyorsabb száradás érdekében feltekerte a szárítóban a hőmérsékletet. Az elmosódott képeket a fotós legnagyobb bosszúságára leközölte a Life, némi magyarázkodás kíséretében. Később ezek a felvételek inspirálták Steven Spielberget a Ryan közlegény megmentése című film elkészítésekor. Nem csak ez a mozi hozható összefüggésbe a férfival: Alfred Hitchcok a Hátsó ablak alkotásakor állítólag ihletet merített a fotós és Ingrid Bergman két (egyes források szerint három) évig tartó viszonyából. Erről a kapcsolatról 2012-ben regény is született.

Capa 1947-ben hozta létre a Magnum Photos fotóügynökséget, ami ma is nagyon fontos, a fotográfus tagok közös tulajdonában lévő nemzetközi szervezet.

Capa 1954-ben a már nyolc éve zajló indokínai háborúról tudósított, május 25-én gyalogos felfedezőútra indult a laoszi határvidéken egy francia ezreddel. A fotós a parancsok kérése ellenére felkapaszkodott egy dombra a jobb felvételek reményében. Ez lett a veszte, taposóaknára lépett, ami felrobbant alatta, negyvenévesen hunyt el. Robert Capa nyughatatlan, kalandvágyó ember hírében állt, aki nem riadt meg semmilyen kihívástól. Életműve a 20. század meghatározó teljesítménye. 

Ilyen volt az első világháború a frontvonal mögött: eredeti színes fotók egy értékes gyűjteményből

A színes képek jó részét Paul Castelnau, a francia hadsereg hivatalos fotósa készítette, legtöbbet az ország keleti és északi részén fényképezett a háború alatt. A képek segítségével valóságosabb formában ismerhetjük meg az 1914 és 1918 között, a frontvonal mögött zajló eseményeket.

(Borító- és ajánlókép forrása: Getty Images Hungary. Képek forrása: Wikipédia/Közkincs, Getty Images Hungary.)

• kapcsolat
• szerelem
• művészet
• háború
• történelem
• Terasz