Elvándorolt helyéről a mágneses pólus

Roald Amundsen vezette azt az 1903-ban induló expedíciót, amelynek során először sikerült végighajózni az Atlanti-óceánról a Csendes-óceánra az Északnyugati-átjárón.

Amikor közelebb értek a mágneses sarokhoz, megállapították, hogy a korábban John Ross által meghatározott, 1831-es adatokhoz képest a pólus elvándorolt a helyéről.

Később az északi pólus lassú északi irányú mozgásba kezdett, majd 30 évvel ezelőtt a kutatók arra lettek figyelmesek, hogy a mozgása meglepően felgyorsult. Kőzettani vizsgálatok szerint már többször volt póluscsere a Föld mágneses terében, a következő észak-déli pólusváltás pedig éppen mostanság lenne esedékes.

Amundsen expedíciója

Roald Amundsen, bár már gyerekkorában arról ábrándozott, hogy felfedező lesz, édesanyja kedvéért mégis elkezdte az orvosi egyetemet, és csak később, anyja halála után eredt igazán álmai nyomába.

Fridtjof Nansen Grönlandot átszelő expedíciójának hatására döntött úgy, hogy életét a felfedezésnek szenteli. Néhány korai expedíció után, 1903-ban már vizsgázott tengerészkapitányként szervezett kutatóutat az évszázadok óta keresett Északnyugati-átjáró felderítésére.

Hattagú legénység élén indult útnak a 47 tonnás Gjöa nevű naszádon, amely csupán feleakkora volt, mint négy évszázaddal előbb Kolumbuszé. A szervezés és az indulás nem ment egyszerűen: az expedícióra ugyanis nagy kölcsönöket vett fel, ám egy újságcikk pánikot keltett, és Amundsennek végül a hitelezők elől menekülve, éjjel, titokban kellett elhagynia Oslo kikötőjét.

Grönland nyugati részétől indulva a Lancaster-szorostól a Peel- és Franklin-szoroson át a Vilmos király-szigetig hajóztak. A hajó a szigetet kelet felől kerülte meg, és két telet töltött egy öbölben a délkeleti partoknál. Feltárta a Simpson-szorost, majd 1905-ben átjutott a szigetekkel teleszórt szorosokon, és harmadszor is áttelelt a 138. hosszúságon, végül 1906 nyarán a Bering-szoroson át kijutott a Csendes-óceánra. Ezen az úton néprajzi kutatásokat is végzett az eszkimók között, és felfedezte a mágneses pólus elvándorlását.

Miért késik a pólusváltás?

Amundsen felfedezése után is folyamatos volt a mágneses pólus északi irányú mozgása, majd körülbelül 30 évvel ezelőtt bebizonyosodott, hogy a korábbiakhoz képest mintegy négyszer olyan gyorsan kezdett el mozogni, így akár 10-40 kilométert is megtesz egy év alatt észak-északnyugati irányban.

Kutatók szerint lassan ideje lenne a póluscserének, ám a folyamatot lassítja, hogy a Föld mágneses tere érezhetően gyengül. A jelenlegi mérések alapján a pajzsnak az erőssége az utóbbi másfél évszázadban 10-15%-kal kisebb, mint amikor 1845-ben a német matematikus, Karl Friedrich Gauss mérni kezdte.

A gyengülő mágneses pajzs és az egyes erősebb napkitörések együttese okozhat áramkimaradást, vagy akár meg is hibásodhatnak ilyenkor elektromos eszközök, de a tudósok szerint komolyabb veszélyt nem jelent ez a Földre.

Mitől van a mágneses mező?

A Föld mágneses mezeje a kozmikus sugárzástól védi a Földet, csak a pólusoknál lehet behatolni az atmoszférába - ennek köszönhető a csodás sarki fény.

Egyébként a mágneses mezőt a Föld belső szerkezetében működő dinamómechanizmus táplálja: amikor a bolygónk még izzó, olvadt gömb volt, ásványai lassan elkülönültek, a nehezebb anyagok lesüllyedtek, és belőlük lett a szilárd belső mag.

A hatalmas belső nyomás megszilárdította a mag mintegy 2500 kilométer átmérőjű fémgömbjét, de a felszínhez közelebb, ahol kisebb volt a nyomás, a vas és a nikkel folyékony maradt. A folyékony külső mag áramlásai miatt örvényáramok keletkeznek, és ezek hozzák létre a kiterjedt mágneses teret. A mágneses tér irányultsága a mágneses déltől a mágneses észak felé mutat, ami azonos az áramlási iránnyal.

A pólusváltások okát még mindig nem sikerült megfejteni, ugyanakkor a tudósok szerint a mágneses tér csökkenése akár évezredekig is elhúzódhat, vagyis ennyit is késhet a két pólus cseréje. Fontos azonban megjegyezni, hogy maguk a sarkkörök - a póluscseréhez kapcsolódó világvége-elméletekkel ellentétben - nem mozdulnak el a helyükről, csak a mágneses mezők cserélődnek fel.

Kép forrása: Wikipédia

• történelem
• érdekességek a világból
• évforduló
• Terasz