Itt az Orbán-kormány legnagyobb dobása

Az első két lépcső után 2014-re is hagyott a kormány a rezsicsökkentésből. Az újabb ászt a választások előtt nem sokkal húzták elő a mandzsettából: februárban megszavaztak még egy kevés mínuszt a gáz, a villany és a távhő árából.

Októberben pedig bejelentették a nemzeti közműszolgáltató megalakításának tervét is. A rezsicsökkentés a kormány nagy dobása volt, amikor 2012 és 2013 fordulóján a Fidesz népszerűségét szerették volna kicsit feljebb tornázni. A terv végül bevált, a választások előtt különösen előtérbe helyezett rezsitéma idén három választási győzelmet hozott a kormánypártoknak. De valójában mennyit érezhetnek ebből a fogyasztók, és mit okoz a kormány kedvenc vívmánya?

A választások előtt különösen csökken a rezsi

Az Orbán-kormány legnagyobb slágere, a rezsicsökkentés 2013-ban dübörgött igazán, tavaly 20%-kal csökkentették az energiaárakat. Ám a választások évére is tartogattak a munícióból, és ott is engedtek, ahol korábban még nem: kiterjesztették a víz- és szemétdíj 10%-os csökkentését a nyugdíjasotthonokban, az önkormányzati vagy szolgálati bérlakásban élőkre is.

2014 októberétől a gáz ára 6,5, az áramé 5,7, a távhőé pedig 3,3%-kal csökken - erről még februárban döntött az Országgyűlés. Februárban egyébként a víziközmű-szolgáltatókat és a hulladékszállító cégeket is arra kötelezte a kormány, hogy a már korábban érvénybe lépett 10%-os csökkentést akkor is alkalmazzák, ha a láncolatban harmadik fél vagy cég még részt vesz.

Tél végén a szemétszállítást végző cégek egyszerre kaptak a szívükhöz, több településen - például Pilisvörösváron - egy ideig úgy tűnt, nem is lesz, aki megszabadítja majd a hulladéktól a várost.

A kéményseprést végző vállalkozások is sorra jelentették be, hogy nem tudják megoldani a biztonságos ellátást, hála a rezsicsökkentésnek. A kormány a gordiuszi csomót a katasztrófavédelem segítségével oldotta meg: ezt a szervezetet jelölték ki ugyanis arra, hogy ellátatlanság esetén intézkedjen.

Büntetik a hiányos közlést

Márciusban kimondta a kabinet, hogy legalább 500 milliós bírsággal fogják büntetni majd azokat a bankokat, amelyek megszegik a pénzügyi rezsicsökkentésnek nevezett ingyenes készpénzfelvétel szabályait. A havi 150 ezer forint ingyenes felvételéről szóló törvényt még tavaly novemberben fogadta el a parlament.

Akinek pedig bármi panasza volt - nem volt elég nagy betűkkel vagy elég narancssárga alapon feltüntetve a számlán a megtakarítás -, az a fogyasztóvédelmi rezsipontokon tehetett feljelentést. A rezsipontok valahogy mégsem hozták a vártat. Nyárig 4500-an mentek be az irodákban, hogy kifogást vagy panaszt tegyenek. Országosan. Összesen.

A nagyobb szolgáltatók igyekeztek eleget tenni az előírásoknak, és megfelelően kommunikálták a rezsicsökkentést a lakosság felé, de ez nem mindenkinek sikerült: a társasházak közös képviselőinek például egy ideig nagyon rosszul állt a szénája Németh Szilárd rezsibiztosnál.

Államosított rezsicég jelentheti a megoldást

Nekik különösen nagy problémát okozott, hogy hogyan is tájékoztassák a szabályoknak megfelelően a lakókat arról, mikor mennyit spóroltak meg, és mennyire kell hálásnak lenniük. Volt olyan ház, ahol egyszerűen nem volt hová kifüggeszteni az erről szóló tacepaót, máshol fél perc múlva eltüntette egy mókás kedvű tulajdonos a gondosan kiplakátolt számsort - ezért is a közös képviselő lett a felelős.

De az állam csak önmagában bízik, még a rezsicsökkentés területén is: október 1-jén jelentették be, hogy létrehozzák a Nemzeti Közműszolgáltató Vállalatot. Hogy ez pontosan mit jelent, még nem tudni, konkrét tervek ugyanis még nincsenek arra vonatkozóan, hogyan fog majd működni az új állami cég. Az elképzelések szerint jövő év májusában indul majd a Nemzeti Közműszolgáltató tevékenysége a korábbi fejlesztési miniszter, Németh Lászlóné felügyelete alatt.

• energia
• rezsicsökkentés
• kormány
• fidesz
• belföld
• áram
• Terasz