Az 5 legjobb rágcsálnivaló

Bár a tévé előtti vagy olvasás közbeni rágcsálás a legtöbb fogyókúrát dugába dönti, a legtöbben nehezen állják meg. Hiszen nincs is jobb annál, mint egy izgalmas film vagy könyv mellett édeset vagy sósat ropogtatni!

Ráadásul ahány száj, annyi rágcsálnivaló, legyen szó csokiról, gyümölcsről, sós magokról vagy éppen saját készítésűekről. Mi sem vetjük meg őket, és el is áruljuk, mire esküszünk!

Hűen a hagyományokhoz!

Juli kedvence: a ropi

Élek-halok a ropogtatnivalókért! Valójában mindenevő vagyok, minden jöhet a chipstől a sósmogyoróig, de szépészeti okokból ezen termékeket csak igen ritkán fogyasztom. Ami viszont mindig jó és mindig finom, és mindig meg tudom enni, az a ropi, de a hagyományos ám! Az a kicsi, piros-kék színű zacskós ropi, ami elengedhetetlen kelléke egy DVD-s estének. Ami viszont talán bizarrnak hathat: majonézzel eszem. Erre a variációra persze nem magam jöttem rá, hanem az egyik barátom ajánlotta, hogy egyszer próbáljam ki. Igaza lett, bár ha valaki nem kedveli a majonézt, akkor kólával is jól párosítható.
Ha azonban valamiért mégis le kell mondanom a hagyományok tiszteletéről, akkor a mikróban elkészíthető pattogatott kukoricával is megelégszem, hiszen nemcsak finom, hanem pillanatok alatt elkészül, ráadásul hamisítatlan mozihangulatot kölcsönöz.

Csak természetesen!

Luca kedvence: szárított almaszirom

Imádok rágcsálni, viszont a legtöbb ropogtatnivalóval egy gond van: nem lehet abbahagyni az evésüket. Az ember addig eszik, amíg az egész zacskó, tál, csomag, tányér, vödör el nem fogy. Viszont ha este eszem, nem tudok aludni tőle. Így az esti mogyoró-, kukorica-, zizi- és francia drazsé-evést kénytelen voltam kiváltani szárított almaszirommal. A kedvencem a Kalifa terméke, mert nincs benne cukor, annak ellenére azonban édes, amihez egy kevés frissítő savanyú íz is társul. Ráadásul felismerem benne az almát - a kedvenceim azok a darabok, melyek egyben maradtak és egész szirmot képeznek.
Ha viszont nincs otthon almaszirom, akkor francia drazsét eszem. Kizárólag szín és méret alapján. Először kieszem a pirosakat, de azok közül is a kicsiket, majd a nagy pirosakat, aztán jöhetnek a kékek, a sárgák és végül a narancssárgák. Végtelenül elszórakoztat, és legalább nem falom be egyben az egész zacskót két perc alatt...

Fincsi minden mennyiségben!

Ági kedvence: a paprikás Fincsi

Az abszolút és egyetlen kedvencem a paprikás Fincsi. A chipset nem szeretem, a sós mogyorótól kiszárad az ujjam vége, a kekszek pedig morzsálnak. Azonban a paprikás Fincsi, ez a valódi békebeli ropogtatnivaló, nem szemetel, nem túl ropogós, ráadásul nagyon gyorsan meg lehet enni belőle egy zacskónyit.
A beszerzésénél külön élvezem, hogy vadászni kell rá! Nem kapható ugyanis minden kisboltban, sőt, már a nagyobbakban is ritka, így ha találok, akkor nem elégszem meg eggyel, hanem jó néhány zacskóval betározok. Nemrég szerencsére rátaláltam egy tuti lelőhelyre, ahol mindig van. Ráadásul az ára miatt sincs lelkifurdalásom, hiszen 100 forint alatt kapható.

Kéksajt, cukkíni és határtalan élvezet

Gergő kedvence: kéksajtos-cukkínis mártogatós

A házi készítésű rágcsálnivalóra esküszöm, nevezetesen a kéksajtos-cukkínis mártogatósra. Pirítóssal, kis kétszersültdarabkákkal, sült krumplival egyaránt eszméletlenül finom, viszont vendéglátás alkalmával hajlamos pillanatok alatt elfogyni.

Hozzávalók:

• 2 vékony, kemény kis cukkíni - a nagy, töltenivaló nem jó!
• 10-15 dkg kéksajt
• apróra zúzott dió vagy mogyoró
• só, bors, rozmaring, kakukkfű, majoránna
• 2-3 gerezd fokhagyma
• citromlé
• olívaolaj

A cukkíniket be kell kenni olajjal, majd rápakolgatni az összezúzott fokhagymát, a fűszereket, és egy pici citromlével meglocsolni. Majd betenni az előmelegített sütőbe, és puhulásig sütni.
Ha a cukkínik kihűltek, akkor nagyobb darabokra vágom őket, tálba teszem, majd hozzáadom a diót vagy a mogyorót és a kéksajtot. Ekkor jöhet a botmixer, amivel az egészet sűrű krémmé pépesítem. Én szeretem a nagyobb darabokat, de ez egyéni ízlés kérdése. Az összeturmixolt mártogatóst néhány órára azonban érdemes hűtőbe tenni. Általában Bake Rollsszal vagy pirítóssal eszem, de jó hozzá a sült krumpli is.
Egy rakás mártogatnivaló karikával kiváló vendégváró, a tévé elé leülni vele viszont kifejezetten veszélyes.

Ha már rágcsálunk...

Pálma kedvence: nachos házilag

Csatlakozva a rágcsálnivalók imádóinak táborához, nekem sincs ellenemre egyik ropogtatnivaló sem, legyen az akár valamilyen fűszeres chips, sós mag, édes keksz vagy csoki. Ám ami számomra a legkiválóbb tévénézős rágcsálnivaló, az a saját készítésű nachos. Pontosabban a párom készítette változat narancssárga cheddar sajttal, Casa Fiesta sajtos tortillachips-szel, csípős salsával és tejföllel.
Elkészítése sem bonyolult, csupán egy fél - na jó, egy egész - csomag tortillachips kell hozzá, amelyre ráreszelünk egy jó adag cheddar sajtot, amit aztán a mikróban ráolvasztunk. Majd néhány kanál csípős salsa, tejföl, és jöhet az ízorgia! Tulajdonképpen előételként, esetleg könnyű - bár egyáltalán nem egészséges - vacsoraként is megállja a helyét, ám ezzel is egyetlen gond van: abbahagyhatatlan.

Tévézéshez kifejezetten ajánlott, olvasás mellé viszont már kevésbé, hiszen lehet, hogy az első néhány darabot meg lehet fogni úgy, hogy az ember ne majszolja össze magát, ám a tejfölös-salsás szószban úszó utolsókhoz már bizony két kézre van szükség!

• szabadidő
• legjobb
• szerintünk
• Terasz